2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Független szakértővel átvilágíttattuk a cégünket. 3 évre visszamenőleg átvizsgálta az általános forgalmi adó bevallását, és több időszak tekintetében rossz gyakorlatot tárt fel. A megállapítások nagy részét elfogadjuk, összességében nem nagy összeget érint, de mivel több időszak bevallását kell helyretennünk, a korrekció jelentős kapacitást igényel. Ugyanakkor egy lehetséges adóhatósági ellenőrzés is itt lebeg a fejünk felett. Az Art. néhány éve tartalmazza az "Önellenőrzés bejelentése" intézményt. Jól gondoljuk, hogy a bejelentéssel az ellenőrzést is "ki tudjuk védeni"?

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű áfaalany társaság (magyar társaság) Kínából szerezne be építőipari alapanyagokat. A magyar társaság a termékeket rögtön tovább is értékesítené egy EU-tagállambeli áfaalany társaság (külföldi társaság) részére. A Kínából megvásárolt termékek nem kerülnének be Magyarország területére, a termékek szállítása közvetlenül Kínából a külföldi társaság részére történne. A kínai társaság az áruértékesítésről a számlát a Magyarországon bejegyzett társaság részére állítaná ki, amely továbbszámlázná a külföldi társaság részére. A fenti tényállással kapcsolatban:
1. Az áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
2. A magyar társaságnak van-e valamiféle adminisztrációs teendője a gazdasági eseménnyel kapcsolatban?

Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?

Kérdés: A művelődési ház székeinek, egyéb tárgyi eszközeinek bérbeadását milyen COFOG-ra és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?