Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt - akár több adagot is -, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.A munkavállalók nem független felek. Az előzőek szerint, ha külsősöknek is értékesítenek ételt, akkor piaci árnak a független felek felé érvényesített ár tekintendő, és ebből a dolgozók által meg nem fizetett rész képezi a személyi jövedelemadó, a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Jubileumi jutalom összegének megállapítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] az e törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Ezek együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. Az erre történő kiegészítés a jubileumi jutalom alapját képezi.Az illetménykiegészítések, illetménypótlékok közül az képezi a jubileumi jutalom alapját, amely a Kttv.-ben meghatározott feltételek alapján került megállapításra.Megítélésünk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az Szja-tv., illetve a Tbj-tv rendelkezéseit kell alkalmazni.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése alapján a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás eseténa) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteibenaz Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit a 8-9. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az Efo-tv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munka-viszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.Az Efo-tv. alkalmazásában az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.Az Efo-tv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében a munkáltató a fennálló munkaviszonyra, kizárólag annak alapján teljesített munkavégzés ellenszolgáltatásaként, a munkabérfizetéshez kapcsolódóan jogosult a kedvezményes közteherfizetésre.Az Efo-tv. tehát az egyszerűsített foglalkoztatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Intézményvezető nyugdíjazása

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] szerinti jogviszonyban, így például közalkalmazotti jogviszonyban áll.A jogviszony létesítésének időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az ellátásra jogosult jogviszonya 2022. augusztus 31. napját követően jön létre, illetve az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha a jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.A kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig a rendelet szerinti jogviszonyban az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, feltéve, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi.A kormány 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozata szól a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérő szabályairól. Ez alapján a kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, ha a foglalkoztatásra szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési vagy szakképző[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 25 éves munkaviszonyom után nem kaptam meg a jubileumi jutalmat, 2023-ban lesz 40 éves a munkaviszonyom.
1983. 08. 01. - 2007. 03. 31-ig a Nemzeti Bankban dolgoztam;
2007. 04. 01. - 2007. 05. 07-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2007. 05. 08. - 2008. 01. 04-ig a Magyar Postánál dolgoztam;
2008. 01. 05. - 2008. 02. 05-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 02. 06. - 2008. 04. 30-ig takarékszövetkezetnél dolgoztam;
2008. 05. 06. - 2008. 08. 31-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 09. 01-től a mai napig a Magyar Államkincstárnál dolgozom egy községi polgármesteri hivatalban.
A Kttv. - egyéb juttatások - 150. §-ának (3) bekezdése szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek alapján kérdezem, hogy jogosult vagyok-e a jubileumi juttatásokra?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munka-viszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) az e törvény, a Ktv., a Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felső vezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal - 3 és 6 személyesek - az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] munkáját.Adózási szempontból az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontját kell figyelembe venni. E szerint kiküldetésnek minősül - a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével - a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, vagy különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.Az előzőek értelmében a cég székhelye tekintendő munkahelynek. A székhelyre történő utazás számít munkába járásnak, az egyes munkavégzési helyekre történő utazás kiküldetésnek minősül.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja értelmében, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás kiküldetésnek minősül, kivéve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást.Az Szja-tv. 3. §-ának 63. pontja szerint csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útjánazzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Önrész megítélése az Áfa-tv. alapján

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló - a szerződés tárgyát képező - személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?
Részlet a válaszából: […] 34. pontját - a szerző megjegyzése] a nemzeti jogban deliktuális kártérítési igénynek vagy szerződéses szankciónak, illetve kártérítésnek, a kár megtérítésének vagy díjnak minősül. Annak megítélése, hogy valamely díjazást termék vagy szolgáltatás ellenértékeként fizetnek e, az uniós jogba tartozó kérdés, amely a nemzeti jog szerinti megítéléstől függetlenül döntendő el."Az EUB fenti döntése alapján az a körülmény, hogy egy összeg a Ptk. szerint kártérítésnek minősül-e vagy sem, önmagában nem dönti el, hogy az adott összeg hogyan kezelendő az áfa rendszerében.A rendelkezésre bocsátott információk alapján valószínűsítjük, hogy a kérdés arra az esetre vonatkozik, amikor a casco biztosítást a flottakezelő köti meg saját nevében, ő a szerződő fél, ő fizeti a biztosító részére a biztosítási díjat, így ezen szerződéses konstrukcióban káresemény bekövetkezése esetén a flottakezelőt terheli a javítási költségekből az önrész, amelyet a szerződés alapján társaságukra átterhel. Véleményünk szerint az önrész a gépjármű javításához (javíttatásához)/flottakezeléshez kapcsolódóan felmerülő költségelem (a flottakezelő lényegében a gépjármű javításának költségét hárítja tovább társaságukra egyrészt a casco biztosítás díjának, másrészt az önrésznek a formájában).A fent részletezettek alapján álláspontunk szerint a casco önrész társaságuk általi megtérítése - függetlenül attól, hogy jogellenes-e a károkozás a társaság részéről - nem tekinthető kártérítésnek, továbbá véleményünk szerint az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása sem merül fel az önrésszel kapcsolatban. A megadott tényállási elemek mellett azokban az esetekben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Ha egy alanyi mentes önkormányzat építési telket vagy lakóingatlant ad el, áfás számlát kell-e kiállítania? A kérdés azért merült fel, mert az Áfa-tv. szerint a tárgyi eszközként használt terméket áfásan értékesítheti az alanyi mentes adózó is, viszont a beépített és beépítetlen ingatlan, kivéve építési telek értékesítésének adókötelessé tétele alá külön be lehet jelentkezni. Jól gondolom, hogy a beépített ingatlant nem áfásan, de az építési telket áfásan értékesítheti?
Részlet a válaszából: […] (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év (úgynevezett új ingatlan); illetvek) pontja alapján, a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, a 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését adókötelessé teszi.A leírtak alapján megerősítjük a kérdésben vázolt jog-értelmezést. Az adóalanynak az alanyi adómentesség időszakában a tárgyi eszköz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] értelmében számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Az Áfa-tv. 169. §-a e) pontja szerint a számla kötelező tartalmi eleme a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve, címe és adószáma.Az Áfa-tv. 120. §-a értelmében az adóalany a nevére, címére és adószámára szóló számla alapján gyakorolhat áfalevonási jogot.Az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ennek alapján az építő vállalkozó a közműdíjszámla áfatartalmát nem vonhatja le, ha nem a nevére szól a számla.Az online számlaadat-szolgáltatási rendszerben minden gazdálkodó nevére szóló, illetve általa kibocsátott számla megjelenik.Az Szt. és az Áfa-tv. előírásai szerint is jogos az építő vállalkozás észrevétele, hogy nem könyvelhetik le azokat a számlákat, amelyek nem a nevére szólnak, a Tao-tv. szerint nem számolhatja el költségnek, ráfordításnak azokat a számlákat, amelyek nem a nevére,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek - bizonyos feltételek megléte esetén - lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat - bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik - továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] áfával kell továbbszámlázni, mivel az alapügylet az áramszolgáltatás, amihez kapcsolódnak az áramszámlán található díjak, és az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a fő szolgáltatás adóalapjába épül be.2. Az önkormányzat a saját nevére, címére és adószámára szóló számlát számlázhatja tovább.3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja az önkormányzatnak a közüzemi díjakat. Ebben az esetben az önkormányzat a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásként számlázza a bérlőre a közüzemi díjakat. Ha a lakóingatlan-bérbeadást áfamentesen folytatja az önkormányzat, akkor a közüzemi díjakat is áfamentesen kell a bérlőre számlázni, ebben az esetben a kapott számla áfatartalmát nem helyezhetik levonásba. Ha a bérleti díj áfaköteles, akkor 27%-os áfamértékkel számlázza ki a bérlőre a közüzemi díjakat, ebben az esetben a kapott számlák áfatartalmát levonásba helyezheti. Az érintett feleknek szerződést kell kötni a továbbszámlázásról.A közüzemi díjak az úgynevezett határozott időszakos ügyletekre vonatkozó szabályok szerint számlázandók. A számlázásnál az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) és (2) bekezdéseinek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
1
2
3
7