Jubileumi jutalom összegének megállapítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Ezek együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. Az erre történő kiegészítés a jubileumi jutalom alapját képezi.Az illetménykiegészítések, illetménypótlékok közül az képezi a jubileumi jutalom alapját, amely a Kttv.-ben meghatározott feltételek alapján került megállapításra.Megítélésünk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az Szja-tv., illetve a Tbj-tv rendelkezéseit kell alkalmazni.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése alapján a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás eseténa) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteibenaz Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit a 8-9. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az Efo-tv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munka-viszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.Az Efo-tv. alkalmazásában az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.Az Efo-tv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében a munkáltató a fennálló munkaviszonyra, kizárólag annak alapján teljesített munkavégzés ellenszolgáltatásaként, a munkabérfizetéshez kapcsolódóan jogosult a kedvezményes közteherfizetésre.Az Efo-tv. tehát az egyszerűsített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Egészségügyi dolgozók végkielégítése

Kérdés: Több önkormányzati egészségügyi szolgálat a következő évben állami fenntartás alá fog kerülni, ezért kikerül az önkormányzat költségvetéséből is. (Egyelőre még ugyan nincs erre vonatkozó kormányrendelet.) Egészségügyi szolgálati jog-viszonyban alkalmazott "egészségügyben dolgozó" munkavállalók esetében a végkielégítés szempontjából figyelembe vehetőek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott évek, melyek nem az egészségügyben kerültek ledolgozásra?
Részlet a válaszából: […] feltétlenül érinti az adott szolgáltatónál az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyát. Ha mégis, akkor is feltehetően jogutódlásra vagy átadásra kerül sor, amikor a jogelődnél/átadónál eltöltött jogviszony időtartamát úgy kell tekinteni, mintha azt a jogutódnál/átvevőnél töltötte volna el az érintett. Ezekben az esetekben a jogviszony nem szűnik meg, így végkielégítés fizetése sem merül fel (kivétel bizonyos esetekben a jogutódlásnál).Mindazonáltal (ha egyáltalán felmerül végkielégítés--fizetési kötelezettség) az Eszjtv. szerint a végkielégítés összegét az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani azzal, hogy a kormány rendeletében az Mt. 77. §-ában foglaltaktól az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.Végkielégítés szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni:a) jogutódlás esetén a jogelődnél töltött időt,b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a kormányzati szolgálati jogviszony tartamát, amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál nem lehet beszámítania) a korábbi egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt,b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.A munkavállalók nem független felek. Az előzőek szerint, ha külsősöknek is értékesítenek ételt, akkor piaci árnak a független felek felé érvényesített ár tekintendő, és ebből a dolgozók által meg nem fizetett rész képezi a személyi jövedelemadó, a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Önkormányzat által kiállított számlák

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Részlet a válaszából: […] adóhatóságnak. Az ingatlan-bérbeadáshoz hasonlóan a régi beépített ingatlanok értékesítésére is választható adókötelezettség. Az ingatlanértékesítésre és bérbeadásra választott adókötelezettség választása az adószámuk alapján a NAV honlapján megtalálható nyilvános adatbázisban vagy az eBev szolgáltatások törzsadatok menüpontban ellenőrizhető.Nem történik az eladó részéről áfafelszámítás az úgynevezett fordított adózás alá eső ügyletek számlázása esetében, mert ilyen esetben a vevő fizeti az áfát. A fordított adózás alá eső szolgáltatásokat és értékesítéseket az Áfa-tv. 142. §-a szabályozza, és az Áfa-tv. 6., 6/A., 6/B. melléklete sorolja fel Vtsz. számra hivatkozással. A fordított adózás alá eső termények között van pl. a kukorica, a búza, a zab stb. Ellenőrizzék, hogy a közfoglalkoztatás körében termelt termények között van-e fordított adózás alá eső termény. Fordított adós számlázás csak akkor lehetséges, ha a vevő és az eladó is áfafizetésre kötelezett adóalany.A konkrét kérdésekre a válasz:1. A közfoglalkoztatásban saját előállítású hagyma, krumpli értékesítése áfaköteles (27%), de ha a termények között található az Áfa-tv. 6/A. sz. mellékletében felsorolt termény is, és a vevő áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.2. Önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása attól függ, hogy választották-e az adókötelezettséget a bérlakás bérbeadására, ha nem, akkor áfamentes.3. Óvodások szállítása áfás szolgáltatás, az adómérték 27%.4. Takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivataluk felé áfás szolgáltatás, az áfamérték[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Közüzemi számlák továbbszámlázása

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] közterheket tartalmaznak, amit csak a közműszolgáltatóknak kell megfizetni, azok a továbbszámlázó intézménynél már nem közteherként jelennek meg, ezért a továbbszámlázáskor az adó alapjába bele kell számolni, tehát 27% áfamértékkel kell továbbszámlázni.Távhőszolgáltatást csak az erre engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat. Az 5% adómérték Tszt. alapján nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. A továbbszámlázó intézmény nem tartozik a Tszt. hatálya alá, ezért nem számlázhat 5% áfával. A távhő továbbszámlázása esetén is 27% áfamértéket kell alkalmazni.Az áfa mértékét nem befolyásolja az a körülmény, hogy almérővel vagy fűtött légköbméter, vagy a szerződésben meghatározott más mutatószám alapján történik-e a számlázás. A mérőóra szerinti és az elszámolt fogyasztás eltérhet a felek megállapodása szerinti számítás alapján, de véleményünk szerint összeségében nem lehet több a továbbszámlázott mennyiség, mint amennyit a közműszolgáltatók számláztak a továbbszámlázó intézményre.Az áthárított, továbbszámlázott áfát a vevő intézmény az Áfa-tv. 120-123. §-ában foglaltak szerint levonásba helyezheti. Amennyiben a közüzemi számlák kizárólag adóköteles[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önrész megítélése az Áfa-tv. alapján

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló – a szerződés tárgyát képező – személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?
Részlet a válaszából: […] pontját – a szerző megjegyzése] a nemzeti jogban deliktuális kártérítési igénynek vagy szerződéses szankciónak, illetve kártérítésnek, a kár megtérítésének vagy díjnak minősül. Annak megítélése, hogy valamely díjazást termék vagy szolgáltatás ellenértékeként fizetnek e, az uniós jogba tartozó kérdés, amely a nemzeti jog szerinti megítéléstől függetlenül döntendő el."Az EUB fenti döntése alapján az a körülmény, hogy egy összeg a Ptk. szerint kártérítésnek minősül-e vagy sem, önmagában nem dönti el, hogy az adott összeg hogyan kezelendő az áfa rendszerében.A rendelkezésre bocsátott információk alapján valószínűsítjük, hogy a kérdés arra az esetre vonatkozik, amikor a casco biztosítást a flottakezelő köti meg saját nevében, ő a szerződő fél, ő fizeti a biztosító részére a biztosítási díjat, így ezen szerződéses konstrukcióban káresemény bekövetkezése esetén a flottakezelőt terheli a javítási költségekből az önrész, amelyet a szerződés alapján társaságukra átterhel. Véleményünk szerint az önrész a gépjármű javításához (javíttatásához)/flottakezeléshez kapcsolódóan felmerülő költségelem (a flottakezelő lényegében a gépjármű javításának költségét hárítja tovább társaságukra egyrészt a casco biztosítás díjának, másrészt az önrésznek a formájában).A fent részletezettek alapján álláspontunk szerint a casco önrész társaságuk általi megtérítése – függetlenül attól, hogy jogellenes-e a károkozás a társaság részéről – nem tekinthető kártérítésnek, továbbá véleményünk szerint az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása sem merül fel az önrésszel kapcsolatban. A megadott tényállási elemek mellett azokban az esetekben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] összegében fel lehet tüntetni. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint az engedményként elengedett összeget mínusz előjellel, és a számlában így tünteti fel az engedménnyel csökkentett összeget (mint adóalapot és az az utáni adót). Ha az ellenérték aránytalanul alacsony, akkor a forgalmi adót ki kell egészíteni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint. Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg. A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A munkavállalók az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja értelmében nem független felek, ezért figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályokra. Az aránytalanul alacsony árnak nincs jogszabályban meghatározott mértéke. A NAV gyakorlatában, ha legalább az 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó vonatkozásában a munkavállalók által meg nem fizetett rész összevonandó jövedelemként adózik (a bérjövedelem adózásának szabályai szerint), amelyből le kell vonni a személyi jövedelemadót, a járulékokat, és a kifizetőnek szociális-hozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik. Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:        

Éven túli kötelezettségvállalás

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.
Részlet a válaszából: […] kötelezettségvállalásra a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.Amennyiben a támogatások elfogadják a telefonvásárlás elszámolását, a fentiek szerint van lehetőség kötelezettségvállalásra.Részletfizetéssel történő vásárlás esetén is a készülék teljes vételárát számlázza az eladó. A könyvelés a 38/2013. (XI. 19.) NGM rendelet 1. melléklet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet A) Vásárlás elszámolása pontja alapján történik, azzal, hogy a kötelezettséget meg kell bontani a fizetési ütemezés alapján költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes részre. A részletek pénzügyi rendezésekor a pénzügyi számvitelben a kötelezettség csökkentését, illetve a költségvetési számvitelben a teljesítést kell elszámolni.Az eszköz nyilvántartásba vételét, üzembe helyezését a pénzügyi rendezés nem befolyásolja. Azt a kapott számla alapján könyvelni kell a befejezetlen beruházások számlára, és a használatbavételkor aktiválni kell.Az Áhsz. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig) a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] követően fizetett összeg, részlet, amit nem számlázunk, hanem követelésként tartjuk nyilván. A számlázás attól függ, hogy a futamidő végén lesz-e a tulajdoni átírás, vagy a szerződéskötéskor.Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján, ha a részletvételről szóló szerződés azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi, az termékértékesítésnek minősül. Ez esetben a teljes ellenértéket számlázni kell, a teljes ellenértékre az áfát is fel kell számítani, amennyiben a lakásértékesítésre áfát választott az önkormányzat. Ilyen esetben a részletek megfizetésekor nem kell számlázni, a könyvelés bizonylata a szerződés és az átutalás banki bizonylata, amelyből megállapítható, hogy a pénzügyileg rendezett összegből mennyi a törlesztőrészlet és mennyi a kamat. Az eszköz átadásakor a teljes ellenértékről kiállított számla a könyvelés és az áfabevallás bizonylata.Amennyiben az ellenértéket több év alatt részletekben fizetik meg, akkor az ingatlan eladási árától külön kell választani a kamatot, és azt – a kamat megfizetésétől függetlenül – azokra az évekre és olyan arányban kell elszámolni, ahogyan a részletek megfizetése alapján az egyes évek között megoszlik.Amennyiben a vevő egy összegben fizet, akkor a 20%-os kedvezmény teljesítésig adott engedménynek minősül, ami csökkenti az adóalapot. A számla kiállítható úgy, hogy a teljes ellenértéket és mínusz 20%-ot is feltüntetik, vagy csak a ténylegesen fizetendő (csökkentett) árat. A korábbi fizetés miatt adott 1%-os engedmény utólag adott engedménynek minősül, ami miatt az ingatlanértékesítésről kiállított számlát utólag helyesbíteni szükséges.A kamat, illetve a törlesztőrészlet számítására az alábbi lehetőségek adódnak:Egyszerű kamatos kamat (amikor van törlesztőrészlet): A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetni, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetni, majd a végén törlesztik a tőkét.Kamatos kamatozású (amikor nincs törlesztőrészlet): Az egyösszegű törlesztés speciális esete, ha a futamidő alatt nem, csak a futamidő végén fizetik vissza a tőkét és a felgyülemlett kamatokat. Ebben az esetben nem fizetik havi szinten a kamatot, viszont folyamatosan emelkedik az az összeg, amiből a kamatot számolni kell, vagyis például 10 000[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
8