Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14. Költségvetési Levelek / 2003. július 15.

TARTALOM

355. kérdés Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
356. kérdés Követelés fejében átvett tárgyi eszközök
Hogyan kell elszámolni és bizonylatolni a követelés fejében átvett kis és nagy értékű tárgyi eszközöket?
357. kérdés Előirányzatok módosításának szabályai
Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, az önkormányzattól kapott működési támogatás a bevételnek kb. 30 százaléka. Milyen jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni az előirányzatok le-, illetve felfelé történő módosításakor?
Kapcsolódó tárgyszavak:
358. kérdés Számítógép értékesítésére jogosult cégek
Az Szja-tv. 2003. január 1-jei módosítása lehetővé teszi számítógép vásárlása esetén az adókedvezmény igénybevételét. Ennek feltétele, hogy a vásárlást az értékesítésre jogosult szervezetek köréből valósítsuk meg. Ehhez ismerni kellene ezen szervezeteket. Kérem, szíveskedjenek megküldeni ezen szervezetek listáját, amennyiben internetről letölthető, úgy az elérhetőséget szíveskedjenek közölni.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
359. kérdés Közcélú adomány igazolása
Iskolánk egyik régi tanulója alapítvány létrehozására egy nagyobb összeget adományozott. Az alapítvány két éve működik, célja a hátrányos anyagi körülmények között élő diákok támogatása. Az alapítványt közhasznú szervezetként jegyezte be a bíróság. Ebben az évben jelentkezett egy másik régi tanulónk, aki szívesen támogatná az alapítványt. Kiadhatunk-e adókedvezményre jogosító igazolást az adományozott összegről?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
360. kérdés Oktatási tevékenység áfarendszerbeli megítélése
Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
361. kérdés Több részletben történő felújítási tevékenység állományba vétele
Felújítás alkalmával kb. 3 részletben fizetek. Az 1., 2. részlet előleg, a 3. végszámla. Mikor kell a felújítást ráaktiválni pl. az épületre vagy a gépre? Amikor elkészült, birtokba vettük, vagy minden számla könyvelésekor? Azért fontos ez a dátum, mivel most már napra számoljuk az écs-t. Egyébként a még előlegként átutalt összeget, hogyan kell könyvelni? Milyen naplót és milyen főkönyvi számlát használunk? Ez a kérdés eddig azért nem volt érdekes, mert egész évre, illetve negyedévente lehetett écs-t elszámolni.
362. kérdés Az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközök nyilvántartása
Szabályzatom szerint az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközt kis értékű tárgyi eszköznek könyvelem el, még akkor is, ha több éven át szolgálja az intézményt. Helyesen járok-e el, vagy beruházásként kellene könyvelnem? Erről természetesen nyilvántartást vezetek, de értékcsökkenést nem számolok el, mivel költségként azonnal leírom.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
363. kérdés Külföldi tanulmányúttal kapcsolatos kiadások
Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?
364. kérdés Munkaruha adómentessége
2003. január 1-jétől a Ktv. alapján juttatott munkaruha adó- és járulékmentes lett. A munkaruha-juttatás címén adott költségtérítést számlákkal kell-e bizonylatolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
365. kérdés Szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez
Az 50/1999. EüM rendelet alapján a dolgozónak juttatott szemüveg (lencse és keret) védőeszköznek vagy munkaeszköznek minősül-e? Járulékvonzata van-e, jelentési kötelezettség van-e a TÁH felé? A juttatás összege behatárolható-e, kollektív szerződésben kell-e szabályozni, vagy helyi rendeletben?
366. kérdés Köztisztviselők ruházati költségtérítésének munkáltatói kötelezettsége
A Ktv. 49/G. § (1) bekezdés alapján a köztisztviselőket ruházati költségtérítés illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pontja szerint a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes a ruházati költségtérítés. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót? Az elszámolás milyen bizonylat alapján történik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
367. kérdés Országgyűlési képviselők szállásköltsége
Az országgyűlési képviselők költségtérítésével kapcsolatos szabályok megváltoztak. Valóban nem kell ettől az évtől a szállásköltséget bizonylatolni?
368. kérdés Szakmai gyakorlat
A tanév befejezése után több fiatalt várunk nyári szakmai gyakorlatra. Nem világos az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja. A szakmai gyakorlatra tekintettel egyetemistának is fizethetünk ki bizonyos összeget, adóterhet nem viselő járandóságként?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
369. kérdés Családi kedvezmény
Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
370. kérdés Polgármester díjazása
Településünk polgármestere a minimálbérrel megegyező összegű tiszteletdíjat kap tevékenysége ellátásáért. Érvényesíthető-e erre a kifizetésre adójóváírás?
371. kérdés Adójóváírás érvényesítése magas bérjövedelem esetén
Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
372. kérdés Iskolakezdési támogatás
Több dolgozónknak van iskolás gyermeke mellett óvodáskorú gyermeke is. Az óvodai évkezdés is jelentős kiadással jár sok esetben. Adhatunk-e adómentesen iskolakezdési támogatást az óvodás gyermekre tekintettel is, hiszen az óvoda is oktatási intézmény a Ko-tv. szerint.
373. kérdés Szakszervezet által nyújtott iskolakezdési támogatás és étkezési hozzájárulás
Intézményünk szakszervezeténél vetődött fel az a kérdés, hogy ha a szakszervezetnek csak a tagdíjból van bevétele, akkor kell-e szja-t fizetnie abban az esetben, ha a tagoknak iskoláztatási támogatást vagy étkezési utalványt ad.
374. kérdés Vizsgáztatási díj kifizetése
Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
375. kérdés Saját dolgozó részvétele felnőttoktatásban oktatóként
Intézményünkben felnőttoktatás folyik. Ennek a bér- és dologikiadás-vonzatát pályázat útján nyert pénzből fedezzük. Saját dolgozónk számla ellenében vagy megbízási szerződéssel végezheti-e ezt a felnőttoktatást?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
376. kérdés Telefonkártya juttatása
Van-e lehetőség arra, hogy feltöltőkártyát vásároljunk az intézményben dolgozó olyan anyagbeszerzőnek, gondnoknak stb., aki saját mobiltelefonnal rendelkezik? Kell-e valamilyen adót fizetni ez után a dolgozónak vagy az intézménynek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
377. kérdés Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása
Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
378. kérdés Tiszteletdíjas polgármester végkielégítése
Jár-e végkielégítés a tiszteletdíjas polgármesternek, ha nem indul a következő választásokon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
379. kérdés Felmentési tilalom
Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
380. kérdés Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága
Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
381. kérdés Kizárólagos forgalmazók listája
Ha egy tárgyi eszköz beszerzésekor a szállító nyilatkozatot ad, hogy ő a kizárólagos forgalmazó, hogyan lehet erről megbizonyosodni? Megjelenik ez esetleg valamilyen szaklapban, tájékoztatóban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
382. kérdés Gépi úton előállított számla javítása
Új számlát kell-e kiállítania, vagy javítania kell-e a kibocsátó cégnek a számlát, ha a gépi úton előállított számlán a vevő neve helytelenül szerepel (pl. a teljes név: Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ, a számlán pedig csak Művelődési Központ szerepel)? Az Áfa-tv. szerint a gépi úton előállított számlán csak az aláírás lehet kézi. Vannak olyan bevásárlóközpontok, ahol gépi számlát adnak, ugyanakkor a vevő nevét kézzel töltik ki. Mit lehet tenni ebben az esetben?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére