×

93. Költségvetési Levelek / 2008. március 18.
TARTALOM

     
1969. kérdés  
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?
1970. kérdés  
Önkormányzatunk kizárólag élelmiszer-vásárlásra felhasználható utalványok kibocsátását tervezi, melyet a helyi kereskedelmi egységeknél lehetne beváltani, és az önkormányzat a vállalkozókkal kötött megállapodás értelmében térítené meg a beváltott utalványok értékét. Fel lehet-e használni ilyen saját kibocsátású utalványokat saját dolgozóinknak juttatandó adómentes természetbeni étkeztetés céljából, illetve milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az utalványok kapcsán?
1971. kérdés  
Közoktatási intézmény vagyunk. Melegétkezési utalványt biztosítunk dolgozóinknak havonta, az adómentesség értékhatáráig. Kivételt képeznek a nyári hónapok (07-08. hó). A kérdésünk az lenne, hogy amennyiben az anyagi helyzetünk a költségvetési év végén megengedi, vásárolhatunk-e visszamenőleg ezekre a hónapokra, természetesen a megengedett értékhatáron belül? Vagy ha havonta kevesebbet adunk, azt visszamenőleg, év végén kiegészíthetjük-e?
1972. kérdés  
Az új Áfa-tv. alapján hogyan alakul az étkeztetési tevékenység adózása? Az alábbiak közül mely tevékenységek adókötelesek, illetve adómentesek: – alkalmazottak étkeztetése, – vendég étkeztetése, – óvodai, iskolai ellátottak étkeztetése, – szociális étkeztetés?
Kapcsolódó címkék:  
1973. kérdés  
Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. Főzünk a saját diákjainknak (menzások, napközisek), és a szintén önkormányzati fenntartású óvodáknak, öregek otthonának, szociális étkezőknek, vendégeknek és saját dolgozóinknak. A többi intézmény étkeztetését a GAMESZ-nek számlázzuk. Az alapító okiratunkban szerepel ez a tevékenységünk. Az új Áfa-tv. 85. §-a szerint mely tevékenységünk mentes az adó alól, hogyan alakul a gyerekektől beszedendő térítési díj (eddig nyersanyagnorma+áfát szedtünk), a raktárra bevételezett élelmiszer áfájának levonhatósága (a mentes és köteles tevékenységhez való felhasználás aránya csak utólag derülhet ki), a fenntartó által nettóban meghatározott nyersanyagnormát kell-e változtatni (a le nem vonható áfát bele kell-e venni)? Ez az esetleges mentesség választható, vagy kötelező érvényű? Ha mentes a diákétkeztetés, akkor a gyermekvédelmi törvény 148. § (4) bekezdését miért nem változtatták meg?
Kapcsolódó címkék:  
1974. kérdés  
Intézetünk egy külső szolgáltató bt.-vel kötött szerződést az egyik épülete felső emeleti térbeépítésének szakipari munkáira. Kérdésem, hogy ez a szolgáltatás az új Áfa-tv. 142. § (1) bek. b) pontja alá tartozik-e, vagyis az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti?
Kapcsolódó címkék:  
1975. kérdés  
Szeretnék állásfoglalást kérni az új Áfa-tv. szerint az alábbiakban: – Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, melynek négy, részben önálló intézménye van; – A bölcsődék tárgyi adómentes tevékenység (gyermekfelügyelet) mellett adóköteles étkeztetést végeznek; – A bölcsődéknek saját konyhájuk van; – Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek térítési díjat fizet; – Működést finanszírozó önkormányzati támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk; – Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. A kérdésem az lenne, hogy az új Áfa-tv. szerint hogyan számolom az áfát? (Idáig alkalmaztam megosztást és arányosítást, és számításaim az APEH-revízió szerint is rendben voltak.) A támogatást továbbra is bele kell venni a képletbe?
Kapcsolódó címkék:  
1976. kérdés  
1. Intézményünk költségvetési szerv. Alkalmazhat-e pénztárgépet (fénymásolás, internethasználat)? 2. Tábori étkezési befizetéshez használható-e még a B318-221 r.sz. számú Elszámolás az étkezési térítési díjakról, vagy számlát kell adni minden egyes gyermeknek?
Kapcsolódó címke:
1977. kérdés  
Önkormányzatunk éves adóbevalló. Gazdasági tevékenysége csak az óvodai, iskolai, munkahelyi, minimális vendégétkezés és a telefonos magánbeszélgetések (ez szintén csak pár ezer forint) után van. Az étkeztetés az óvoda szakfeladatán történik, és sajnos nem kértük az áfakörből való kilépést. Az Áfa-tv. módosítása szerint az óvodához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás adómentes tevékenységnek minősül. Kérdeznénk, hogy ebben az esetben az étkeztetés után befizetendő térítési díjra kell-e áfát számolni, a számlát áfásan kell-e kiállítani?
Kapcsolódó címkék:  
1978. kérdés  
A helyi önkormányzat szolgáltató költségvetési intézményénél 1993-tól dolgozom belső ellenőrként. Középiskolai végzettségem mellett felsőfokú államháztartási szakképzettséggel rendelkezem. Kezdettől fogva mentesítve lettem a szakképzettség alól. Besorolásom "E" fizetési osztály. A kormányrendelet értelmében jogosult vagyok-e a magasabb fizetési osztályra?
1979. kérdés  
Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Kapcsolódó címkék:  
1980. kérdés  
Bölcsődei gondozók váltott műszakban dolgoznak. Munkarendjük a következők szerint alakul: délelőtt 6.00 órától 14.00 óráig, illetve délután 10.00 órától 18.00 óráig. A 14.00 óra és 18.00 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és ha igen, fizethető-e az esetleg valamiféle átalány formájában?
Kapcsolódó címkék:    
1981. kérdés  
Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléga 2004. június 21-én vált jogosulttá a 30 éves jubileumi jutalomra, amelynek kifizetésére azonban nem került sor. A dolgozó ez ellen nem élt kifogással, egészen 2007 szeptemberéig. Ekkor kérte, hogy a korábban esedékessé vált jubileumi jutalmat fizessük ki részére, és arra hivatkozott, hogy a Munka Törvénykönyve alapján, a hároméves elévülési idő leteltét követően további 6 hónapig még érvényesítheti igényét. Ki kell-e részére fizetni a 2004 júniusában ki nem fizetett jubileumi jutalmat?
Kapcsolódó címkék:  
1982. kérdés  
A helyi védettséggel érintett épített értékek felújítási munkálatainak támogatására önkormányzatunk pályázatot írt ki. Pályázni lehet a felújítás költségeinek 50 százalékáig, mely összegnek az 50 százaléka kamatmentes kölcsön. A pályázat nyertesének magánszemély esetében keletkezik-e és milyen címen jövedelme?
1983. kérdés  
Fordítottan adózik-e 2008-tól a riasztórendszer adathálózati szolgáltatás számlája? (SZJ 642016)
Kapcsolódó címkék:  
1984. kérdés  
Az önkormányzat egy mélyhűtött termékeket autóból árusító cég részére közterület-használati engedélyt adott ki. A határozatban az önkormányzat a céget közterület-használati díj megfizetésére kötelezte. Az árusítás sajátossága, hogy az autó körbejárja a települést, tehát nem egy konkrét, beazonosítható helyen történik az árusítás. Kérdésünk, hogy az áfa rendszerében a közterület-használati díjat miként kell kezelni: közhatalmi tevékenység bevételeként, ilyen módon nem gazdasági tevékenység, és nem terheli áfa; esetleg az új Áfa-tv. 259. § 4. pont szerint a bérbeadás különös esetének kell tekinteni?
Kapcsolódó címkék:  
1985. kérdés  
2008. január 1-jétől az oktatási és szociális intézményekben a felnőttétkeztetés adómentes tevékenység-e? Az intézményben étkezők nem kötelezően bent étkezők. Az alapító okiratban erre vonatkozóan nincs utalás, csak alaptevékenységként az intézményi étkeztetés szerepel.
Kapcsolódó címkék:    
1986. kérdés  
Nevelési és művelődési intézményünkben óvoda, könyvtár és művelődési ház működik. Az intézmény vezetője munkaidejének nagy részében az óvoda vezetésével foglalkozik. Okleveles óvónői szakképesítésével a "G" fizetési osztályba sorolták. Időközben a PTE Bölcsészettudományi Kar pedagógiai szakán pedagógiai bölcsész és tanár szakképesítést szerzett. Kérte, hogy ennek megfelelően soroljuk át "H" fizetési osztályba. A Kjt. alapján a közalkalmazottat a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség alapján kell besorolni. Véleményünk szerint a munkakörhöz nem szükséges, és a korábbi besorolás sem volt jogszerű. Helyesen járunk-e el, ha "F" fizetési osztályba visszasoroljuk?
1987. kérdés  
Önkormányzatunk jelképes összegért – 1 Ft – értékesít építési telket. Milyen érték lesz az általános forgalmi adó alapja? Milyen érték az áfa alapja abban az esetben, ha a telkeket térítésmentesen adja át az önkormányzat?
1988. kérdés  
Mérlegképes könyvelői végzettségem van államháztartási szakon, mely végzettséget 2000-ben kaptam meg. Regisztrált vagyok. Vállalkozásnak végezhetek-e munkát?
1989. kérdés  
A költségvetési törvényben biztosított 8. sz. melléklet II/3 szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás felhasználható-e a továbbképzési kötelezettségét szakirányú második oklevél megszervezésével teljesítő alkalmazott tandíjának kifizetésére?
1990. kérdés  
Helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmény, szociális foglalkoztató vagyunk. Az intézmény gazdasági vezetője mérlegképes könyvelő képesítéssel látja el feladatát 1995 óta. Főiskolai tanulmányainak befejezéséig másfél év van hátra. Átsorolható-e 2008. január 1-jétől az "E" fizetési osztályból az "F" fizetési osztályba?
1991. kérdés  
Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
1992. kérdés  
Köztisztviselőként dolgozom egy körjegyzőségen, ahol a jegyző szerint kormányrendelet írja elő, hogy a munkakör betöltéséhez mérlegképes végzettség szükséges. Ezért nem jár a képzettségi pótlék. Ezek szerint elképzelhető, hogy van egy emelt szintű végzettségem, és mégis a besorolás alapján annyi munkabér jár, mint egy sima gimnáziumi érettségivel rendelkező köztisztviselőnek?
Kapcsolódó címkék:  
1993. kérdés  
Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?
Kapcsolódó címkék: