Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

95. Költségvetési Levelek / 2008. április 29.

TARTALOM

2015. kérdés Árfolyam-különbözet elszámolása bankszámlák közötti átutalásoknál
Az önkormányzatnál előfordul olyan gazdasági esemény, amikor forintszámláról devizaszámlára, illetve fordítva, devizaszámláról forintszámlára történik az átutalás. Hová kell könyvelni a közben keletkezett árfolyam-különbözetet? (Választott árfolyam: MNB.)
2016. kérdés Ingatlanértékesítés áfája
Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?
2017. kérdés Egyéni vállalkozó önkormányzati képviselő tiszteletdíja után fizetendő járulékok
Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?
2018. kérdés 1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési elszámolások
Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2019. kérdés Diákétkeztetés
Középiskolai intézményünkben a kollégiumi ellátás az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól. Ugyanebben a középiskolában tanuló diákok menzaellátása szintén adómentes? Véleményünk szerint nem lehet a diákok étkeztetését kétféle módon számolni. A hivatkozott új Áfa-tv. nem jelöli külön a menzai étkeztetést. Helyesen járunk-e el, ha részükre is áfamentesen állapítjuk meg a térítési díjat?
2020. kérdés Építmények, gépek bérbeadásának áfája
Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2021. kérdés Részteljesítés esetén a megelőlegezett tartásdíj könyvelése
A gyermekvédelmi törvény 24. § (8) bekezdése szerint a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett kamattal téríti meg az államnak. Részteljesítés esetén a befolyt összeg a tőketartozás vagy a kamatkövetelés törlesztésére könyvelendő elsődlegesen?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2022. kérdés Átutalásos számla megfizetése készpénzzel
A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
2023. kérdés Hivatali személygépkocsi magánhasználata miatt fizetett adó könyvelése
Költségvetési intézménynél hogyan kell könyvelni a hivatali személygépkocsi magánhasználata miatt fizetett (cégautó)adót?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2024. kérdés Iskolai étkeztetés biztosítása
A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy - a szülő kérésére - engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2025. kérdés Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
2026. kérdés Fizetési fokozat megállapítása közalkalmazottak esetében, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása
A közalkalmazottaknál a fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe a jelenleg hatályos szabályok szerint? Esetünkben a közalkalmazott 1984-től 1996-ig egy közművállalatnál dolgozott, 1996-2005 között egy kft. dolgozója volt, utána pedig egy könyvelőirodában dolgozott 2006. április 30-ig. 2006. május 1-jétől dolgozik intézményünknél (általános iskola) középfokú (szakközépiskolai végzettséggel), ügyintézői munkakörben. Mely fizetési fokozatba kell besorolni, melyik fizetési osztályba?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2027. kérdés Óraadó tanár alkalmazása
Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2028. kérdés Együttes igazolás a közbeszerzési kifizetéseknél
Szükséges-e nullás adóigazolás a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekhez?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2029. kérdés Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség
Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
2030. kérdés Régészeti feltárás áfája
Intézményünk költségvetési szerv, és az áfa alanya. Alapító okirata szerint az alaptevékenységébe tartozó feladata: 92321-5 múzeumi tevékenység (adóköteles tevékenység). Alaptevékenységként ellátja a beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások bonyolítását, melyhez alvállalkozók tevékenységét veszi igénybe a kézi és gépi földmunka ellátásához. Az alvállalkozók a kiállított számlákban, hivatkozva a módosított új Áfa-tv. 142. §-ára, a fordított adózás szabályait alkalmazzák, azaz nettó értéket számláznak, az adó bevallását és megfizetését intézményünkre hárítva. 1. Helyesen járnak-e el az alvállalkozók ilyen esetben, amikor a vevő (intézményünk) csak szerződés szerinti szolgáltatást végez az ingatlan tulajdonosának (egyéb köze az adott ingatlanhoz nincsen)? 2. A múzeum által az adott ingatlanon végzett szolgáltatás (a megelőző feltárás) milyen megítélés alá esik a fordított adózás szempontjából?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2031. kérdés Takarító vállalkozó áfamegállapítása
Önkormányzatunk ingatlantakarítással evaalany vállalkozót bízott meg. Kérdésünk, hogy az evás vállalkozó a május 1-jei törvényváltozás következtében melyik számláját állítja még ki fordított adózással?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2032. kérdés Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása
A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2033. kérdés Művelődési intézményi szolgáltatás
2008. január 1-jétől a személyijövedelemadó-törvényben változott a művelődési intézményi szolgáltatással kapcsolatos adómentes szabály, pontosabban annak a fogalma. Ha lehetséges, szeretnénk konkrét választ kapni arra, hogy az új szabályozás szerint milyen formában és módon lehet adni ilyen juttatást adómentesen.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2034. kérdés Utólag számfejtett munkabér bevallása
Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak - főállásban -, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást - természetesen - így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért - tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban - nyilvánvalóan - ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2035. kérdés Önkormányzati bérlakások felújítási költségeinek áfája
Önkormányzatunk a szociális bérlakásait felújítja, az ingatlanok bérbeadására az adókötelezettséget választotta. Kérdésünk, hogy a felújítás költségeinek áfaterhét levonhatja-e?
2036. kérdés Alanyi adómentesség
Jól értelmezzük-e az új Áfa-tv. azon rendelkezését, hogy alanyi adómentesség választása esetén a tárgyi mentes bérbeadás bevétele beleszámít az 5 milliós értékhatárba?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére