121. Költségvetési Levelek / 2009. november 10.
TARTALOM

Az önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében tart fenn óvodát. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39/M. § (2) bekezdés szerint önálló intézményként egységes óvoda-bölcsődét tervez működtetni. Az intézményfenntartó társulás már döntött az új működési formáról, hiszen a személyi, tárgyi feltételek adottak. Az alapító okirat felülvizsgálatára és annak módosítására 2009. év május 31-ig sor került, a törzskönyvi nyilvántartásba vételről az intézkedés megtörtént, 2010. év január 1-jétől a bölcsődei ellátást új feladatként jelölte meg a fenntartó. A megkeresés, a regionális módszertani bölcsőde véleményezésének megkérése megtörtént. A normatív támogatás mikortól illeti meg a fenntartót, illetve milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy esetlegesen már a nevelési év kezdetén, 2009. év szeptember 1-jétől, vagy a nevelési év folyamán indítható legyen az új ellátási forma?

2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?

Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!

Önkormányzatunk a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, az otthonteremtési támogatást és a gyermektartásdíj megelőlegezését a Magyar Államkincstártól mint támogatásértékű működési bevételt kapja. Az önkormányzat ezeket a támogatásokat továbbadja a kerületi lakosoknak. A kérdésünk az volna, hogy hová kell könyvelni ezeknek a támogatásoknak a lakosság felé történő kifizetését?

Köztisztviselőként befejeztem főiskolai tanulmányaimat, diplomámat július hónapban kaptam meg. Munkáltatóm át is sorolta a béremet a magasabb kategóriába. Angol nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezem, de a munkáltatóm nem adja meg rá az idegennyelv-tudási pótlékot, mondván, nem használom a munkámhoz. A Ktv. 48. § (6) bekezdése alapján az én értelmezésemben részemre alanyi jogon jár a pótlék. Helyesen gondolom?

Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?

A főkönyvi kivonatot legalább negyedévenként el kell készíteni. Év végén kétszer, először zárás előtt, majd zárás után. Helyesen járunk-e el, amennyiben a 16. oszlopos [249/2000. (XII. 24.) 17. számú melléklet] főkönyvi kivonatban az átvezetési számlákon (pl. 599) szereplő értékek az előirányzat-teljesítés Tartozik és Követel oszlopaiban kerülnek beállításra?

Intézményünk kollégiumában a beépített szekrény, valamint a parketta cseréje laminált padlóra, felújításnak vagy karbantartásnak minősül-e?

Önkormányzati tulajdonban lévő termőföldön gazdasági társaság FVM-támogatással szőlőültetvényt telepített, és ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy a gazdasági társaság milyen feltételekkel idegenítheti el az ültetvényt egy másik gazdasági társaságnak?

Alapítványunk üzemeltetéséhez, reklámköltségekhez államháztartási támogatásban részesült 2004., illetve 2005. évben. Ezenfelül uniós támogatást is kapott. A támogatásokat kizárólag áfaköteles közhasznú tevékenységére kapta. Tekintettel arra, hogy a tevékenység egy százaléka adómentes volt, ezért a régi áfatörvényszabályok szerint arányosítottunk a törvényben meghatározott képlet segítségével. Kérdésem arra vonatkozik, hogy az EU bírósági ítélet alapján önellenőrzéssel visszakaphatom-e a támogatások miatt levonásba nem helyezett adóösszeget? Az önellenőrzést úgy végezném el, hogy az áfaköteles és az áfamentes bevételt arányosítanám a törvény szabályai szerint, és a támogatásokat teljes egészében kihagynám.

Költségvetési szerv számláz munkabért közterheivel a polgármesteri hivatalnak/másnak. A bér+közterhei összegét áfásan kell-e számlázni, vagy adómentesen? (Választások kapcsán számláztuk a konyhások bérköltségét.)

Szervezetünk tevékenysége során a vtsz 3822 és 3002 alá sorolható diagnosztikai táptalajok, savók, tesztpreparátumok értékesítésével foglalkozik. Ezekkel mutathatók ki az emberi mintákban jelen lévő betegségek, illetve az egészségügyi intézményekben használt sterilizálóberendezések működésének hatásfokát lehet megállapítani, ellenőrizni. Az Áfa-tv. e termékekre 5, illetve 20% adómértéket állapít meg. A fenti tevékenységem, tehát amikor a termékek egészségügyi szolgáltatásokhoz kerülnek felhasználásra, adómentes lehet-e a törvény 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján? Amennyiben pedig mentes a termékértékesítés, szükséges-e a vevő részéről egy nyilatkozattétel, mely szerint a terméket kizárólag a humán-egészségügyi szolgáltatás keretében használja fel? Kötelesek vagyunk-e ügyletenként beszerezni?

Intézményünk szerződést kötött program- és adatkarbantartásra. A számla az alábbiak szerint került kiállításra: Teljesítés: 2009. 06. 30. Számla kelte: 2009. 07. 03. Fizetési határidő: 2009. 08. 03. A program- és adatkarbantartást előre, tehát ebben a számlában a 2009. III. negyedévi díjat fizetjük ki. Milyen áfakulcsot kell a számlában feltüntetni? A szolgáltató 20%-os áfakulcs alapján állította ki a számlát.

Gyermekotthonunk részben a gyermekvédelmi, részben a szociális törvény alá tartozik. Azt szeretném megtudni, hogy kötelező-e közbeszerzésen keresztül beszerezni az élelmiszereket? Úgy tudom, ha csak gyermekvédelmi törvény alá tartoznánk, akkor nem kellene, de nálunk a szociális törvény szerinti fogyatékosok ellátása miatt ez már nem igaz.

Az egyik községben a falugondnokot közalkalmazotti státuszba nevezték ki. Iskolai végzettsége szakmunkásképző, géplakatos szakmában. Közalkalmazotti osztályba sorolásánál az "A" vagy a "B" osztályba kell-e besorolni?

A közalkalmazotti prémiumévek 70%-os illetményének kiszámításakor a "garantált" illetményen, a százalékos illetménynövelésen, a rendszeres pótlékokon felül be kell-e számítani a "garantált" illetmény összegén felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, vagy ezt figyelmen kívül kell hagyni?

Intézményünk tevékenységi körébe tartoznak: város- és községgazdálkodás, vízrendezés, köztisztaság, zöldterület-gondozás, közvilágítás, sportlétesítmény működtetése, lakó- és nem lakóingatlan bérbeadása, utak, parkolók üzemeltetése, piac működtetése stb. Az alaptevékenység ellátásának feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtottunk eseti jelleggel, térítés ellenében, államháztartáson kívül, illetve belül (pl. fuvarozás, konténer-bérbeadás). A felügyeleti szervünk 2009. július 1-jétől a kiegészítő tevékenység folytatását csak a "75184-5 város- és községgazdálkodási szakfeladaton" engedélyezte. Kérdésünk, hogy a jövőben is lehetőségünk van-e a fenti kiegészítő tevékenység folytatására?

A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 78. §-a alapján a közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosult. A törvény – többek között – a közalkalmazott illetményéhez köti a kifizetés mértékét. Ebben az esetben milyen bérelemeket kell figyelembe venni az illetmény meghatározásánál?