272. Költségvetési Levelek / 2019. február 26.

TARTALOM

4897. kérdés Következő évet terhelő kötelezettségvállalás
Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!
4899. kérdés Követelésről lemondás
4898. Vendéglátás, reprezentáció
Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)
Az Áhsz. előírásai szerint a K123. "Egyéb külső személyi juttatások rovaton" kell elszámolni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék kiadásait, ideértve azt az esetet is, ha azok megfelelnek a reprezentáció, üzleti ajándék feltételeinek, de a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladják.
A K123. rovaton az előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összeget (nettó összeget) kell elszámolni. A költségvetési kiadási rovatok sem levonható, sem le nem vonható áfát nem tartalmazhatnak. Reprezentációs, vendéglátási kiadások áfája nem helyezhető levonásba, függetlenül attól, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, vagy sem. A reprezentációs kiadások áfáját a működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton kell elvégezni. A számviteli elszámolást a 38/2013. NGM rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, E) "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása" cím alatt található könyvelési lépések szerint kell elvégezni.
A reprezentációs kiadások feladása a Kincstár számfejtési rendszerében bruttó (áfát tartalmazó vételár) összegben történik, mert a reprezentáció utáni közterheket (személyi jövedelemadó és 2019. évtől kezdve szociális hozzájárulási adó) áfával növelt összeg után kell számítani.
Az Áhsz. a K123. "Egyéb külső személyi juttatások" rovat tartalmának meghatározásakor utal az szja-kötelezettségre, de ettől függetlenül azokat a juttatásokat is ide kell könyvelni, amelyek után nem keletkezik adókötelezettség, mert az Szja-tv. 1. sz. melléklete alapján adómentességet élvez. Ilyen a kérdésben említett eset is, vagy pl. az önkormányzati nyilvános rendezvényen helyben fogyasztásra adott étel is.
Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított - lakbérről, üzletbérbeadásról szóló - számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
4900. kérdés Európai uniós, államháztartáson belüli támogatás
Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?
4901. kérdés Vissza nem fizetett tartozás
Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?
4902. kérdés Építési szerződés alapján külföldön teljesített ügylet áfarendszerbeli megítélése
Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?
4903. kérdés Számlakibocsátási kötelezettség kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatás esetén
Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?
4904. kérdés Villamosenergia-hálózat csatlakozási díja
Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?
4905. kérdés Év végi bevétel elszámolása
Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén a bevételeit csekken fizette be a bankszámlánkra. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel, ezért a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Átvezethetem egyéb adott előlegre?
4906. kérdés Működési támogatás elszámolása
Cégünk működési támogatást kapott 2018. decemberben, de csak 2019 első negyedévében fogja felhasználni. Passzív időbeni elhatárolásra könyveljük, de 2019-ben hogyan vezetjük össze a tárgyi eszközökkel a könyvelésben?
4907. kérdés Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása
Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
4908. kérdés Telefonszolgáltatás továbbszámlázása
A telefontársaságtól kaptunk egy számlát, amelyet továbbszámlázunk, ezért az áfatartalmát levonásba helyezzük. Az a probléma a számlával, hogy a számlázott időszak 2018. 11. 01.-2018. 11. 30., a számla kelte 2018. 12. 01. Ebben az esetben szerintem a fizetési határidő lenne a teljesítési határidő, azonban a számlán a fizetési határidő: 2019. 02. 01., a teljesítés időpontja: 2019. 01. 29. A teljesítési időpont alapján a januári áfabevallás keretében kellene a továbbszámlázott rész áfáját levonásba helyezni? Vissza kell küldeni a számlát? Biztonsági okból úgy gondoljuk, hogy csak a február hónapra vonatkozó áfabevallás keretében vonnánk le a továbbszámlázott rész áfáját, amíg a számlázás helyessége meg nem oldódik. Helyesen járunk így el?
4909. kérdés Önkormányzati ingatlan bérbeadása
Önkormányzatunk közterület-használati megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő területen lévő felépítményt és az ahhoz kapcsolódó előkertet bérbe adja a településen működő üzleteknek. Jó gyakorlat szerint járunk-e el, ha a közterület-használati díjat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján tárgyi mentes módon számlázzuk?
4910. kérdés Ellenérték meghatározott időszakra való megállapítása
Az önkormányzat falunap megrendezése során 2018-ban megrendelt sátorbérlési szolgáltatást 2018. 09. 16.-2018. 09. 20. időszakra vonatkozóan. A számlát a bérbeadó 2018. 09. 16-án állította ki 2018. 09. 16-i teljesítéssel, 2018. 10. 16-i fizetési határidővel. A számla megfelelően lett kiállítva? Az ügylet minősülhet-e az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszaki elszámolású ügyletnek, tekintve hogy egy időszakot (2018. 09. 16.-2018. 09. 20.) foglal magában?
4911. kérdés Helyi közlekedési bérlet juttatása adómentesen
Juttatható-e adómentesen (mindkét fél oldaláról) a helyi bérlet a munkavállalónak, ha a munkaköri leírása alapján a dolgozónak a tömegközlekedést a munkavégzéshez használnia kell? Úgy gondoljuk, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján, az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján igen. Jól gondoljuk?
4912. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalma
Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
4913. kérdés Külföldi kiküldetési előleg és a napidíj összege
Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére