Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

302. Költségvetési Levelek / 2021. január 19.

TARTALOM

5358. kérdés Áfa gyakoribb elszámolása és bevallása
A 2020. évi LVIII. törvény 52. §-ának (1) bekezdése alapján a 2020. évről "éves adómegállapítás" alapján fogjuk az áfát bevallani, illetve megfizetni. Az Art. 2. sz. mellékletének I. részétől eltérően továbbra is gyakorolhatom az áfa megállapítására vonatkozó adómegállapítási bevallást és elszámolást, vagy - első körben - AFAGYAK nyomtatvány beadásával kérelmeznem kell a gyakoribb elszámolási időszakot?
5359. kérdés Vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke
Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az újonnan vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke a vételár. Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vételárnak az eszköz beszerzéséért fizetett ellenérték tekintendő.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
5360. kérdés A közterület-foglalási díj áfája
A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani?
5361. kérdés Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban
Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt - november 15. után intézményünk részére kiutalt - többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
5362. kérdés Tankerületi beruházás az önkormányzati iskolában
Tankerület vagyonkezelésében lévő, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen, EFOP-4.1.2-17. számú állami és uniós pályázati támogatásból több százmilliós értéknövelő beruházást hajt végre a tankerület. Az épületen végzett beruházás műszaki befejezésekor mit és hogyan kell ezzel kapcsolatban könyvelni, elszámolni a tankerületnél és az önkormányzatnál?
5363. kérdés Közlekedési költség megtérítése pénzben
Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
5364. kérdés Érmeautomata működtetése
Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
5365. kérdés Közétkeztetés I.
Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
5366. kérdés Közétkeztetés II.
A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?
5367. kérdés Ipari park mint létesítmény bekerülési értéke
Önkormányzatunk ipari park létrehozására pályázatot nyert. Az ipari park mint létesítmény bekerülési értékének részét képezi-e a vállalkozótól megrendelt ökológiaiállapot-felmérés?
5368. kérdés Víziközművagyon bérbeadása
Az önkormányzatok víziközművagyona kötelezően átadásra került (vagyonkezelésre) a szolgáltatónak. Ezért bérleti díjat fizet, amely ebben az esetben áfás. Ugyanakkor a felújításokat kiszámlázza. Ebben az esetben a bérleti díj áfája levonható?
5369. kérdés Gazdaságvédelmi intézkedések a veszélyhelyzet idején
A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!
5370. kérdés A védőnői szolgáltató díjának megállapítása
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése: "A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdések szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint-értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató az e bekezdések szerinti havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani." Ez azt jelenti, hogy ha a védőnő illetménye magasabb, mint a fejkvóta szerinti díj 12%-a, akkor nem kell ezzel az összeggel kiegészíteni a fizetését, viszont ha például részmunkaidőben foglalkoztatjuk, és nem éri el ezt az összeget, a különbözettel ki kell egészíteni a fizetését?
5371. kérdés Önkormányzati ingatlanok használata
Önkormányzatunk intézményei (óvoda, bölcsőde, gyermekétkeztetési intézmény) az önkormányzat tulajdonában levő épületekben működnek, az épületek az önkormányzat könyveiben vannak nyilvántartva, az önkormányzat mérlegében szerepelnek. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése módosította a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 28.1. sorát, mely szerint "Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője". Ez 2020. március 1-jétől hatályos. Ez azt jelenti, hogy az intézmények elhelyezését szolgáló ingatlanokra vagyonkezelési szerződést kell kötni, azokat ki kell vezetni az önkormányzat könyveiből, és fel kell venni az intézmények könyveibe mint vagyonkezelt ingatlant? Jól gondolom, hogy mindezt március 1-jei határidővel kellett volna elvégezni?
5372. kérdés Beruházások fordított áfája
A beruházások fordított áfája, ami befizetendő, a költségvetésben a beruházások soron van tervezve, de ténylegesen a dologi kiadások között szerepel mint fizetendő áfa, a különféle befizetések és egyéb dologi kiadások sorra összesít. A befizetendő fordított áfával módosítani kell a költségvetést (beruházás sor -, dologi +)? A 2020. évi fordított befizetendő áfa összegét, ami 2021 januárjában lesz befizetve, a 2021. évi költségvetésben a dologi kiadások között kell tervezni?
5373. kérdés Összeférhetetlenségi szabályok
Az Ávr. a következő összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti egyazon gazdasági esemény kapcsán: A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. Ebből kifolyólag szabályos-e, ha egyazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy a pénzügyi ellenjegyző, a teljesítésigazoló és az utalványozó?
5374. kérdés Felmondási tilalom az egészségügyben
Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
5375. kérdés Mikuláscsomag adókötelezettsége
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?
5376. kérdés Önkormányzati ingatlanvásárlás
Önkormányzatunk ingatlant vásárolna, melynek tulajdoni lapján "kivett beépítetlen terület" megnevezés szerepel. Az ingatlan olyan övezetben fekszik, ahol az adásvétel időpontjában önkormányzati rendeletünk szerint változtatási tilalom van életben, vagyis az ingatlan nem beépíthető.
1. A fentiek tükrében adásvételkor áfafizetési kötelezettség felmerül?
2. Ha a későbbiek folyamán (az adásvételt követően valamikor) feloldásra kerül a változtatási tilalom, akkor keletkezik-e utólag önkormányzatunknak áfafizetési kötelezettsége?
Önkormányzatunk áfaalany!
5377. kérdés Szolgáltatás vagy termék
Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
- gépjárművezetői képesítési igazolvány,
- vasúti járművezetői igazolvány,
- nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
- belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
- tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére