19. Költségvetési Levelek / 2003. október 28.
TARTALOM

Kötelező-e az intézményeknek a számlák kifizetése előtt meggyőződniük a vállalkozói igazolvány érvényességéről, illetve a cégbírósági bejegyzésről?

Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?

Központi költségvetési intézmény milyen módon tehet eleget a terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettségének, ha rendkívüli esemény nem indokolja?

Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?

A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?

A szoftverlicencek vásárlása esetén mi a helyes minősítés, ha: – szellemi terméknek minősíti az intézmény, és nyilvántartásában az előírásoknak megfelelően egyedileg vagy csoportosan rögzíti, – vagyoni értékű jognak minősíti azzal, hogy 6 évig szolgálja az intézmény tevékenységét. (Ebben az esetben már a szellemi terméknek minősítettek kb. 1/10-e kerül a nyilvántartásba, mert a többit az 5-ös számlaosztályban használati díjként számoljuk el.)

2003-tól a számviteli politika részeként kell rögzíteni a tárgyi eszközök, immateriális jószágok üzembe helyezésének dokumentálásával kapcsolatos eljárás rendjét és szabályait. A dokumentálással kapcsolatos eljárási rend és szabályozás mit tartalmazzon, abban milyen konkrét előírásokat kell rögzíteni?

Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?

A melegétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak részére 4000 Ft/hó természetbeni étkezési kedvezményt ad önkormányzatunk. Ez a kedvezmény jelentősen meghaladja a forgalmi értékhez viszonyított 50 százalékot, ezért külön áfát kell fizetni az intézményben ezen dolgozók után? A kedvezmény összege ezáltal havonta az áfával növelt érték lesz, vagy az áfa áthárítható a munkavállalóra?

Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?

Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?

Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?

Több dolgozónknak hivatalunk (polgármesteri hivatal) előfizetéses mobiltelefont adott, a telefonszámla a polgármesteri hivatal nevére szól, átutalással fizetjük. Ebben az esetben keletkezik-e valakinek – akár a dolgozónak, akár a munkáltatónak – adókötelezettsége?

Amennyiben az önkormányzat tulajdonában vannak feltöltős mobiltelefonok (mert nem akart előfizetési díjakat fizetni), ezek Dominó kártyái után ugye nem kell 44 százalék szja-t és járulékot fizetni? Részletes számlákra sincs szükség, mivel az önkormányzaté a telefon? Az áfát nem igényelhetjük vissza ilyenkor.

Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?

Intézményünkben több mint 20 szakmában folytatunk szakképzést. Helyhiány miatt bővítésre van szükség, amelynek keretében új műhelyt építünk. A beruházás elkezdődött. Az üzembe helyezéskor a saját vállalkozásban megvalósított beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek az előállításához kapcsolódó adó részben vagy egészben levonható. A beruházáshoz szükséges anyagok áfáját nem vontuk le, mivel az elkészült épület kizárólag tárgyi adómentes oktatási tevékenységet fog szolgálni. Helyesen jártunk el, hogy az adót nem vontuk le?

Iskolánk a Ko-tv. hatálya alá tartozó szakiskolai képzésen kívül felnőttek részére is végez informatikai képesítést nyújtó oktatást. A tanfolyamok általában kilenc hónapig tartanak, rendszeres időközönként indulnak, a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a tandíjat részletekben fizessék. Az intézményi akkreditációt már kérvényeztük, de még nem kaptuk meg. Mely időszakban befizetett tandíjakról állíthatjuk ki a felnőttképzés díjához kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást?

Iskolakezdési támogatás elszámolásához az iskola adhat-e a szülőnek számlát helyettesítő okmányt? Ha igen, milyen tartalommal?

A polgármesteri hivatal tulajdonában lévő gépkocsikat rendszeresen használják munkavégzésük során olyan dolgozók is, akik nem hivatásos gépkocsivezetők. Ha a gépjármű használata során üzemanyagot takarítanak meg az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően, kaphatnak-e adómentesen pénzt ezen a jogcímen a hivatásos gépkocsivezetőkhöz hasonlóan?

A tanulók részére az intézmény megvásárolja a tankönyvet, majd a szülők ennek értékét megtérítik, így a kiadás megegyezik a bevétellel. Vannak szülők, akik a munkáltatójuktól támogatást kapnak és számlát kérnének, hogyan lehet ezt megoldani úgy, hogy az intézmény számviteli elszámolásában és az adóelszámolásában megfeleljen?

Intézményünk hétvégi pihenőházat üzemeltet nyaranta. A dolgozók (igénybevevők) befizetik az üdülési díjjal az idegenforgalmi adót is, amit intézményünk utal át havonta az illetékes önkormányzathoz. A számlát az idegenforgalmi adóval vagy nélküle kell-e kiállítani?

Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.

Intézményünk határozott időre kinevezett nyugdíjast foglalkoztat teljes munkaidőre, akinek közalkalmazotti jogviszonya 1963-tól folyamatos. 2003 őszén 40 éves közalkalmazotti munkaviszonya lesz. A 35 éves jubileumi jutalmát aktív dolgozóként megkapta. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom?

A polgármesteri hivatal gépjárműveit vezető hivatásos gépkocsivezetők számára üzemanyag-megtakarítás címén rendszeresen juttatunk jövedelmet, amit az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján állapítunk meg, és ezért nem tekintjük bevételnek a dolgozó adóköteles jövedelmének megállapításánál. A kenőanyag cseréjénél mutatkozó megtakarítás ellenértéke kifizethető-e analóg módon a dolgozók részére?

Vállalkozásunk áfaköteles. Tevékenységi köréhez tartozó művészeti program megvalósítását pénzügyi lebonyolítóként (az NKÖM-től érkezik támogatás) vállalta el. Cégünk az áfa visszaigényléséhez szükséges értékhatárt nem éri el, így az áfát nem kaphatja vissza az államtól. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az NKÖM-től érkező támogatás ellenében elszámolt számlák áfáját nem igénylem vissza, és a teljes összeget a támogatás ellenében költségként számolom el?

Iskolánk nyugdíjas tanára 1992-ben bejegyeztetett egy alapítványt, a célja az iskola tehetséges tanulóinak sokoldalú támogatása. A kuratóriumi döntés alapján a jó tanuló gyerekeknek készpénzben jutalmat fizet ki, gyerekeket táboroztat, év végén jutalomkönyvet ad, pályázatokat ír ki, a nyertes osztályoknak pénzjutalmat ad stb. (a támogatások az 500 Ft-ot meghaladják). Milyen bejelentési és befizetési kötelezettség terheli az alapítványt?

Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?

Oktatási célokat szolgáló hangszerek után kell-e értékcsökkenést számolni? Ha igen, hány százalékos a leírási kulcs, és az Szt. mely pontja vonatkozik rá?