82. Költségvetési Levelek / 2007. július 24.
TARTALOM

Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?

Az önkormányzat román társaságtól rendelt meg szennyvízcsatorna- és csapadékvízcsatorna-építést. Ez esetben milyen törvények szerint állítja ki a román társaság a számlát, milyen a helyesen kiállított számla, amit befogadhatunk?

Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?

Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?

A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?

Intézményünk, a Megyei Gyermekvédelmi Központ mint megyei önkormányzat által fenntartott, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény közalkalmazottakat foglalkoztat. Felvettünk a megüresedett gyermekfelügyelői állásra egy új kollégát, akinek szakközépiskolai érettségije van. Az érettségi bizonyítvány e záradékot is tartalmazza: "E bizonyítvány a 104/1975. (MK2) OM számú utasítás alapján gyermekfelügyelői munkakör betöltésére is képesít." A kolléga szerint e képesítés alapján "E" kategóriába sorolandó, az intézmény szerint viszont csupán a "D"-be, hiszen az érettségi és a középfokú végzettség alapján csak "D"-be sorolható. Akkor lenne "E"-be sorolható, ha ez felsőfokú képesítés lenne, vagy ha emelt szintű. Azt szeretném önöktől megtudni, hogy ez a végzettség jelenleg melyik OKJ-s számnak felel meg, illetve hogy középfokú, emelt szintű vagy felsőfokú végzettségnek tekinthetem a fenti érettségi bizonyítványt?

Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?

A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?

Intézményünk dolgozóinak színházlátogatását tekinthetjük-e szakmai útnak vagy nem? Fizetheti-e az intézmény, és ha igen, minek a terhére, milyen járulékos kihatásai vannak?

Községünk polgármestere havonta 102 000 Ft költségátalányban részesül. Ezenkívül minden egyéb juttatást megkap, amely a köztisztviselőket megilleti, így ruházati költségtérítést, étkezési hozzájárulást, mobiltelefon-költségtérítést. Kérdésem, hogy fenti költségek térítésére jogosult-e a költségátalány mellett?

1953. december 17-én születtem. 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem, létszámleépítésre kerül sor, mikor léphetek be a prémiumévek programba?

Az általános iskola igazgatója kinevezése 2008. augusztus 31-ig szól. 2005. évben nyugdíjba ment, de ugyanúgy dolgozik tovább, most 61 éves. Az iskola intézménytársulásra kényszerül az alacsony létszám miatt. Az iskola igazgatójának közalkalmazotti munkaviszonya 42 év. Hány hónap felmentési idő jár neki, és jár-e a végkielégítés, mivel még nem járt le a kinevezése? Ha igen, akkor hány hónap?

Az adóhatóság 2003-2004. évet átfogó ellenőrzéssel lezárta. A határozat jelentős megállapítást nem tett, 2006. október 14-én jogerőre emelkedett. Ezt követően folyószámla-egyeztetés alapján feltártuk, hogy személyi jövedelemadóban a 2002-es évről visszaigényelhető összeget 2003-ban kötelezettségként bevallottuk, és be is fizettük. Hogyan tudjuk ezt követően helyrehozni a tévedést, az ellenőrzés miatt ugyanis önellenőrzésre már nincs lehetőség?

Társaságunk levelezési címe megváltozott. A változást a cégbíróságnak vagy az adóhatóságnak kell-e bejelenteni? Semmilyen nyomtatványon nem találtunk erre vonatkozó utalást.

Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)

Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?