12. Költségvetési Levelek / 2003. június 3.
TARTALOM

Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?

Intézményünkben a takarítónők – közalkalmazottként – délután 14.00-22.00-ig tartó munkarendben dolgoznak. Kell-e részükre délutáni pótlékot fizetni, s ha igen, mennyi a pótlék mértéke?

Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Van-e lehetőségünk arra, hogy a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vegyük a nem közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött időt is, illetve a nem áthelyezéssel történt munkahelyváltozásokat?

Jubileumi jutalom időpontjának meghatározásakor figyelembe vehető-e az MSZMP apparátusában eltöltött idő?

Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?

Szociális területen működő költségvetési intézmény szállítói számláját bevonhatja-e az arányosításba, ha a számla egyik sora köteles tevékenység (alkalmazotti étkezés), a másik sora pedig mentes (szociális ápolóotthoni ellátottak étkezése). Meg kell-e bontani a számlát, és soronként besorolni az áfa szempontjából úgy, mint a telefonköltségnél?

Intézményünk áfaalany, amely áfaköteles tevékenységet végez. Saját dolgozóinknak és számlát adó vállalkozó munkatársainknak egész évre szóló parkolási kártyát vettünk. Visszaigényelhetjük-e az áfát?

A normatív étkezési kedvezményben részesülő óvodás, iskolás gyermeknél az 50 százalékos kedvezmény után meg kell-e fizetni az áfát? Levonható-e a szállítói számlában az e gyerekekre jutó, előzetesen felszámított áfa?

Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?

Költségvetési szerv fizethet-e üzemanyag-megtakarítás címén a gépjárművet vezető alkalmazottjának?

Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?

A földhivatalokban a térképészeti adatszolgáltatás bevételének 50 százalékát jogszabály alapján a minisztérium elvonja, amit alaptérkép készítésére fordítanak. Az elvonást az állami támogatás utólagos csökkentésével érvényesítik. Ki kell-e mutatni kötelezettségként a mérlegben a tárgyévben nem rendezett támogatáselvonást?

A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: – ki nem utalt költségvetési támogatás, – olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, – a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.

Főiskolánk központi beruházás keretében ingatlant vásárolt. A vételárat háromévi részletfizetéssel teljesítjük az eladónak (2002-2003-2004). Az adásvételi szerződés külön tartalmazza a telek értékét, azonban az épületek és a benne szereplő berendezési, felszerelési tárgyak értékét egy összegben állapították meg. Az átvételkor tételes leltár készült az átvett berendezési tárgyakról, amelyek között kisértékű eszközök és tárgyi eszközök is szerepelnek. Jelenleg az eddig kifizetett vételár összege folyamatban lévő beruházásként szerepel a főkönyvben. Ha az utolsó részletet is teljesítjük, hogyan kell majd a főkönyvben szerepeltetni a vételárat? Teljes összegben az ingatlan és a telek állományi számlájára kell felvezetni az értéket? A használtan átvett berendezések, felszerelések értéke is beleszámít-e az ingatlan értékébe? A berendezéseket csak mennyiségi nyilvántartásba kell venni és leltározni?

Dolgozónk saját tulajdonú kártyás mobiltelefonnal rendelkezik, amelyet munkája során is használ. Intézményünk vehet-e a számára feltöltőkártyát? Ha igen, akkor a dologi kiadások közé kell-e könyvelni?

Az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdésében foglaltak szerint mely tevékenységek tartoznak a szellemi tevékenység fogalmába? A szellemi tevékenység ebben az esetben szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet jelent, vagy attól tágabb fogalom? Milyen jogszabály határozza meg annak tartalmát?

Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?

Az egyik előző számban írtak arról, hogy a szerzői jogdíj 2003. január 1-jétől már nem tárgyi mentes, és azt is tárgyalták, hogy mikor áll fenn a szerző adóalanyisága. Intézményünknek az egyik szerző, akivel jegyzetet írattunk, arra hivatkozással nem ad számlát, hogy azt nekünk mint kifizetőknek kell kiállítanunk helyette. Mi az igazság?

Dolgozóink részére kávéautomatát üzemeltetünk. A kávéhoz, teához vásárolt cukor reprezentációs költségnek minősül-e, vagy a védőitalok között lehet elszámolni?

A különböző bizottságok, testületek tagjainak járó tiszteletdíj elszámolására vonatkoznak-e speciális szabályok, ha a tagok nem minősülnek jogszabály alapján választott tisztségviselőknek?

Hogyan kell könyvelni a nem kincstári körbe tartozó önkormányzati költségvetési intézménynél a dolgozó részére biztosított lakásépítési kölcsön folyósítását, annak törlesztését, valamint a 344 Lakásépítési számla forgalmát érintő kamat és jutalék összegét?

A 307/2002. Korm. rendelet 23. §-a szerint megváltozott a munkáltató által adott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök könyvelése. Kérem az ezzel kapcsolatos könyvelési tételeket (nyitás, kölcsön adása, kölcsön törlesztése, kezelési költség, kamat jóváírás stb.) részletesen leírni.

Intézményünkben büfé üzemel, ahol szendvicseket, üdítőt, kávét, egyszerűbb ételeket (virsli, saláta) lehet vásárolni. Munkavállalóink részére biztosíthatjuk-e ezen a helyen az étkeztetést, megfelel-e ez az adómentes étkezési juttatás feltételeinek?

Kötelező-e a számlákon a vámtarifaszám feltüntetése? Van olyan számlakibocsátó, aki nem írja rá azzal, hogy a 25 százalékos áfás termékek értékesítése esetén nem kötelező.

Hogyan történjen a kötelezettségvállalás nyilvántartása?