42. Költségvetési Levelek / 2005. március 16.
TARTALOM

Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Iskolánk PHARE-pályázaton szakiskolai tanulók táborozására is kapott támogatást. A betervezett napidíjakból fedeznék a tanulók szállás-, és étkezési költségeit. Kell-e a tanulóknak személyi jövedelemadót fizetni a felvett napidíjakból?

Művelődési ház vagyunk, év végén több olyan programunk van, ahol édességet és üdítőt adunk a résztvevőknek, pl. karácsonyi program gyerekeknek, időseknek. A program ingyenes, csokoládét, szaloncukrot és egy kis ajándékot kapnak a résztvevők. Hová számoljuk el a beszerzés költségeit: 54-es számlacsoportba, szakmai anyagnak vagy 56-ba reprezentációnak? Dolgozóknak adott kisértékű ajándékot hová kell könyvelni (max. 5000 Ft)?

A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).

Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?

Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.

Hogyan kell elszámolni a műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenését?

Mit kell tartalmaznia az Önkormányzatok vagyonkimutatásának?

Intézményünk módszertani feladataiból kifolyólag jogszabály által előírt – pontszerző – akkreditált továbbképzést szervez gondozónők részére. A képzéshez saját dolgozót és külső óraadókat alkalmaz, megbízási szerződéssel. Az intézetet az OKÉV nyilvántartásba vette, a képzést a FAT akkreditálta. Az óraadó benyújtott számlájában érvényesíthet-e áfát? Az intézet saját dolgozóját megbízási szerződéssel foglalkoztathatja-e óraadóként?

Ha az intézmény reprezentációs kiadást akar elszámolni, illetve üzleti ajándékot nyújt, kell-e valamilyen igazolás, program vagy átvétel a kiadások teljesítéséhez?

A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott dolgozó 1988-ban "pszichiátriai ápoló és gondozó" szakképesítést szerzett, így a 3/2001. EüM rendeletet figyelembe véve a "D" fizetési osztályba nyert besorolást. A dolgozó – tanulmányi szerződéssel támogatva – 2003. évben "ápoló" szakképzettséget igazoló bizonyítványt szerzett. Kötelezhető-e a munkáltató az "E" fizetési osztályba történő átsorolásra, annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörében az utóbb szerzett végzettségre nincs szükség, és a 16/2004. EszCsM rendelet a "pszichiátriai gondozó" munkakör szakmai feltételeként a "szakképzett gondozó" személyi feltételt állapítja meg?

A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?

Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?

Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézetnek akkor, ha az autópálya-matricát elszámolja abban az esetben is, amikor azt olyan gépkocsihoz vásárolják, amely az egyik munkatársnak a saját tulajdona, de hivatali célból is használja?

A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.

Intézményünk nemrégiben vásárolt egy OPEL Vivaro típusú személygépkocsit. Mivel a fogyasztási normája nem szerepelt a 60/1992. Korm. rendeletben, a Közlekedési Felügyelet járműfelügyeleti osztályától kértünk segítséget. Kiadtak erre a járműre és motorra (F9QV760 típusú) vonatkozóan üzemanyag fogyasztási normákat: városban 9,3 liter/100 km, városon kívül 6,8 liter/100 km, kombinált 7,7 liter/100 km. Elfogadható-e ez a normameghatározás a Közlekedés Felügyelettől? Alkalmazható-e korrekciós tényező, és ha igen, mi a helyes üzemanyagköltség-elszámolás?

A hivatali személygépjármű üzemanyag felhasználásának normáját a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány alapján számítjuk ki. Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén lehetőség van-e a 2. számú melléklet 5/A. pontja szerinti légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén az 5. § szerinti korrekciós tényező alkalmazására?

A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?

Bábszínházi társulat vagyunk. Tevékenységünk SZJ száma: 92.34.13. Nyilvános közönségnek játszunk bevétel ellenében. Repertoárunk szélesítése érdekében vendégtársulatot is hívunk, fellépési díj számlázása mellett. Számlájukon szintén a 92.34.13. SZJ szám szerepel. Az előadásuk jegybevétele minket illet. Bevonható-e az arányosítással visszaigényelhető áfa körébe számlájuk áfatartalma továbbértékesítés jogán, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bek. e) pontja alapján egyáltalán nem igényelhető vissza az áfa?

Rokkantnyugdíj mellett köztisztviselőként dolgozom, határozott idejű jogviszonyban, mely december 31-én jár le. 1967. július 4-e óta közalkalmazottként, majd 1995. február 16-a óta köztisztviselőként dolgozom. 35 éves jubileumi jutalmamat 2002. évben megkaptam. Véglegesen igénybe szeretném venni a rokkantnyugdíjat, munkaviszonyom megszüntetésekor jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, jár-e felmentési idő, és mennyi, kaphatok-e 2004. évre 13. havi illetményt?

Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?