#1 Pedagógusok új életpályája
Kérdés:
A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszból: […] jogosult. Másfelől a Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése értelmében a (10) bekezdést – amely meghatározza, hogy a garantált illetmény és az ágazati szakmai pótlék 2023. július 1. és december 31. között mely összegnél nem lehet kevesebb – 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az erről szóló kinevezésiokmány-módosítást 2023. szeptember 15-ig kellett közölni, és az emelt illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. E szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy mivel a jogviszonyváltás el nem fogadásáról nyilatkozó érintett 2023. november 30-ig még jogviszonyban áll, de az illetményemelést már november 1-jétől alkalmazni kell, az őt is megilleti. A speciális, 1–3 havi végkielégítést [Púétv. 158. § (8) bekezdés] pedig szintén a 2023. november 1. napján érvényes – tehát megemelt – illetménye alapján kell számára megállapítani. A Púétv. 157. §-ának (12) bekezdése továbbá azt is rögzíti, hogy a (10) bekezdés szerint megemelt illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki [ugyanez vonatkozik – ha a jogosultság fennáll – a (15) bekezdés alapján az esélyteremtési illetményrészre is]. Mivel a nyilatkozatot tévő személy és a munkáltató között december 10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben a különbözetet[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 16.
#2 Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től
Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
Részlet a válaszból: […] foglalt, az Ákr. hatályára és a hatóság fogalmára vonatkozó rendelkezések alapján minden olyan szervet, szervezetet vagy személyt, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közigazgatási, illetve önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, vagy jogszabály közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;– másrészt pedig jogszabály felhatalmazása alapján a közigazgatási és önkormányzati hatósági hatáskörön kívüli, illetve az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági hatáskörön kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szerveket, személyeket és szervezeteket.Ahhoz, hogy egy adott szervezet az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában hatóságnak minősüljön, önmagában nem elegendő az, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján bizonyos tevékenységek az adott szervezet (például közüzemi szolgáltató) engedélyéhez vagy az adott szervezetnél tett bejelentéshez kötöttek, hanem az adott szervezet hatóságként történő minősítésének az az elsődleges kritériuma, hogy az adott szervezet a kérdéses tevékenység engedélyezése és bejelentése tekintetében jogszabály által biztosított hatósági hatáskörben legyen jogosult, illetve kötelezett eljárni.3. Az építési-szerelési fordított adózás további finomításaként pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenységek köre, így a létrehozatalon, bővítésen, átalakításon túl bontással történő megszüntetés vagy rendeltetésének megváltoztatása tartozik e körbe. Az egyéb megváltoztatás fogalom kikerül a felsorolásból, lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos változás értelmében előfordulhat olyan eset, hogy az alvállalkozó van azon információ birtokában, hogy az építési munkálatok valamely része hatóságibejelentés- vagy engedélyköteles.A módosítások után tehát az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha a tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére", vagy a fenti tevékenységgel érintett ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra olyan építési vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve megtenni.Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési engedély – mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tartalmú engedély – szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező, például tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély bejelentés kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély); vagy kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet); illetve az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához kapcsolódik, ugyanakkor nem az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget a módosítások fényében a következők szerint kell megállapítani. Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlan létrehozatalaként, bővítéseként, átalakításaként azonosítható tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére" vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, ezért a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a "fordított adózás" alá tartozik, valamint a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 16.
#3 Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszból: […] meghatározott adómentességből nem zárható ki a járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása, amennyiben e bérbeadás szorosan kapcsolódik az eltérő használatra szánt ingatlanok bérbeadásához abban az értelemben, hogy a két bérbeadás egyetlen gazdasági ügyletet alkot.Az, hogy az ügyletek elemei (lakóingatlan bérbeadása és garázs bérbeadása) között a fent említett komplex kapcsolat fennáll-e, mindig egyedileg, az adott ügylet konkrét körülményeire tekintettel állapítható meg.Ennek során tekintettel kell lenni egyrészt arra az uniós értelmezési gyakorlatra, miszerint a Héa-irányelvben szabályozott adómentességek a közösségi jog autonóm fogalmai, és ezért azoknak közösségi meghatározással kell rendelkezniük, továbbá az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a mentességek kivételt jelentenek azon főszabályhoz képest, amely szerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében nyújtott valamennyi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adóköteles.Másrészt figyelemmel kell lenni a komplex ügyletekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra is, azaz főszabály szerint valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. Egyes esetekben azonban több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyek külön-külön nyújthatók, és ennek megfelelően egymástól függetlenül lehetnek adókötelesek vagy adómentesek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek.Ez az eset áll fenn például akkor, ha megállapítást nyer, hogy egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a többi szolgáltatás egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képez. A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Szintén egységet képező ügyletnek tekinthető, amikor az adóalany két vagy több, az átlagos fogyasztó részére teljesített művelete, illetve cselekménye annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 13.
#4 Tárgyi eszközök bekerülési értéke
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszból: […] hogy a bútorokat a gyártótól szerezték be, ezért értelmezik idegen vállalkozó által történő előállításnak.Véleményünk szerint azonban ebben az esetben is készterméket vásárolnak, csak nem a kereskedőtől, hanem közvetlenül a gyártótól, aki meghatározta a terméke vételárát, amelynek kialakításakor a termék előállításával kapcsolatos minden költséget figyelembe vett. A termék előállításának költségei a gyártónál merülnek fel, aki ezek alapján meghatározza a termék vételárát. A külön felszámított szállítási költség nem a termék vételárának része, hanem a vevőnek a vásárlással kapcsolatban jelentkező külön költsége, a vásárolt termék helyszínre szállításának a díja, mert a termék átvétele nem a gyártó telephelyén történik, hanem a megrendelőnél.Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök esetében nem késztermék vásárlása történik, ezek jellemzően az építési beruházások.A Pénzügyminisztérium a honlapján az alábbi tájékoztatást tette közzé a bekerülési értékkel kapcsolatban:"A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 13.
#5 Önkormányzati ingatlan értékesítése
Kérdés:
Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m2 területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?
Részlet a válaszból: […] közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak. A kérdésben leírtak szerint az eladásra szánt ingatlan nem minősül építési teleknek. Ingatlanértékesítésnél az eladáskori állapotot kell figyelembe venni, kivéve, ha a szerződésbe eleve belefoglalják az átminősítést, ami az eladás feltétele. A kérdéses esetben ilyenről nincs szó, ezért egyéb földterületnek kell az ingatlant tekinteni. Az Áfa-tv.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 13.
#6 Beruházás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?
Részlet a válaszból: […] is.Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választható rá adókötelezettség. Az adóköteles bérbeadásnak áfa szempontjából feltétele, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét megelőzően bejelentsék az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségére vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz. A lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön lehet a választást megtenni, de ha a nem lakóingatlanokra választják az áfakötelezettséget, akkor az önkormányzat valamennyi nem lakóingatlanára vonatkoztatni kell az áfakötelezettséget.A másik fontos szempont, amit a kérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint, ha a költségvetési intézmény alapfeladatává teszik a vasúttörténeti park üzemeltetését, akkor a feladatellátáshoz szükséges vagyont az önkormányzatnak biztosítania kell, vagyis térítés nélkül kell rendelkezésre bocsátaniuk a feladatellátáshoz szükséges ingatlant. A térítés[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. március 5.
#7 Díszpolgári címként adományozott ajándék
Kérdés:
Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?
Részlet a válaszból: […] közötti jogviszony alapján kell meghatározni, az összevont jövedelem szabályai szerint. Ha a felek között nincs jogviszony, akkor az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni az adó- és járulékkötelezettséget. Ha a díszpolgár és az önkormányzat között nincs foglalkoztatotti jogviszony, nincs olyan jövedelem, amiből az adóelőleget le lehetne vonni, akkor igazolást kell kiállítani a magánszemély részére, amiben fel kell tüntetni a jövedelem adóalapját, és tájékoztatni kell arról, hogy személyijövedelemadóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 23.
#8 Családi csomag – újszülött gyerekek részére
Kérdés: Önkormányzatunk 2024. január 1-jétől 30 000 forint értékű vásárlási utalványt vagy babacsomagot szeretne adni a helyi családoknak, hogy támogatást nyújtson az újszülött gyermekeknek, mellyel hozzájárul a szülők gyermekneveléssel járó anyagi terheinek csökkentéséhez. Önkormányzati rendeletben lenne szabályozva a vásárlási utalvány/babacsomag kiosztása. Milyen adóvonzata van, ha alanyi jogon kapnák a helyi és életvitelszerűen a településen élő családok?
Részlet a válaszból: […] természetbeni ellátás, ideértve a települési támogatást is. Természetbeni juttatásnak minősül az utalvány is.Amennyiben a helyi rendeletük megfelel a szociális törvénynek, és a babacsomagot[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 23.
#9 Cafeteriajuttatás-adómentes juttatás
Kérdés: Polgármesteri hivatalban a munkatársak bruttó 400.000 forint keretösszegben béren kívüli juttatásban részesülnek. Ezt az összeget felhasználhatják a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint kedvezményes adózású SZÉP-kártyára és adómentes juttatásokra (kultúra-sport belépők, óvoda-bölcsőde térítési díj) is?
Részlet a válaszból: […] juttatások. Béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártyára utalt összeg minősül. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt juttatások, az ott meghatározott feltételekkel adómentesek.A cafeteriajuttatásokat a polgármesteri hivatal belső szabályzata szerint lehet felhasználni. Ha a belső szabályzat lehetővé teszi, hogy kultúra- és sportbelépőre, valamint óvoda-bölcsőde térítési díjra használják fel a munkavállalók a 400.000 forintos bruttó keretösszeget, akkor nincs akadálya, hogy ilyen célokra fordítsák a munkavállalók. Ezek a juttatások[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. május 14.
#10 Nyugdíjazás, szolgálati elismerés
Kérdés:
A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?
Részlet a válaszból: […] terjed ki" [Kjt. 1. § (1) bekezdés]. A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának egy szűkebb és egy tágabb értelmezése lehetséges. Az előbbi alapján csak a Kjt. hatálybalépését, 1992. július 1-jét követően a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. Ilyennek csak a végrehajtási rendeletben meghatározott, Kjt. hatálya alá tartozó intézménynél vezető állású munkavállalóként, munkaviszonyban ledolgozott idők minősülnek (Kjt. 22/B. §). A tágabb értelmezés szerint a jogosító időbe mindazoknak a munkaviszonyban töltött időknek a beszámítása szükséges, amelyek olyan munkáltatónál álltak fenn, amelyek állami és helyi önkormányzati költségvetési szervnek vagy helyi önkormányzatnak (illetve korábban: tanácsnak) minősültek. Bírói gyakorlat a kérdésben még nem kristályosodott ki. A teleologikus és a történelmi értelmezés elvét követve azonban a második értelmezés helytálló. Ennek oka, hogy 1992. július 1. előtt valóban csak munkaviszonyban állva volt lehetséges költségvetési szervnél, intézménynél közfeladatot ellátni, és a jubileumi jutalom – a szolgálati elismerésnek rendeltetésében megfeleltethető jogintézmény – célja annak első szabályozása óta az volt, hogy a közszférában[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. június 4.
#11 Pedagógusok béremelése
Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?
Részlet a válaszból: […] munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”.A „béremelés” fogalma és alapja tekintetében a normaszöveg annyi eligazítást nyújt, hogy a szabályok a 2024. január 1-jén hatályba lépett Púétv.-hez igazodóan szintén 2024. január 1-jétől alkalmazandók, tehát az emelés csak a 2024. január 1. előtti – praktikusan a 2023. decemberi – illetményhez viszonyítva lenne értelmezhető. Ugyanakkor mivel intézményi szinten megvalósítandó átlagos illetményemelésről van szó, tudomásunk van egy, a köznevelésért felelős tárca által kiadott körlevélről, amelyben az alapul veendő összegként a 2023. évi átlagos illetményszintet határozták meg.A másik támpont, hogy a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a biztosított támogatás „kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel”, mégpedig a Púétv. 98. § hatálya alá tartozók (tehát a pedagógusok és a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó, azaz pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak) vonatkozásában. Tehát egyfelől „személyi juttatásokról”, másfelől „béremelésről” szól a jogszabály; az előbbi fogalom tágabb, mivel az magában foglalja nem csupán a havi illetményt, hanem a pótlékokat, megbízási[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. június 25.
#12 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.
Részlet a válaszból: […] szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is. Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel (EüM rendelet 6. §).A 60/2003. ESzCsM rendelet alapján az optometrista optikai szaküzletben lát el feladatokat, melynek során biztosítani kell a szemész szakorvosi konzultáció lehetőségét, azaz a szemész szakorvos nem kell, hogy jelen legyen a szaküzletben. A szaküzletben az optometrista kizárólag látásélesség-vizsgálatot végezhet, kompetenciája egyéb szemészeti elváltozások vizsgálatára nem terjed ki, diagnosztikai szakvizsgálatot nem végezhet.Mindezekre tekintettel az EüM rendelet 6. §-a alapján előírt, éles látást biztosító[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. július 16.
#13 Köznevelési foglalkoztatottak ügyfélkapunyitási kötelezettsége
Kérdés:
A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)
Részlet a válaszból: […] illetve a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésével azonosan kell kezelni a munkajogi szabályok alkalmazása során, tehát valóban fegyelmi eljárás indítására kerülhet sor, sőt akár elbocsátásra, vagy munkavállalók esetén azonnali hatályú munkáltatói felmondásra.Ezzel kapcsolatosan azonban utalunk a 2024. július 1-jén hatályba lépő DÁP-tv.-re, amely a korábbi E-ügyintézési törvényt váltja fel. Az E-ügyintézési törvényben szabályozott ügyfélkapu helyett 2024. szeptember 1-jétől lehetséges, 2025. január 1-jétől kötelező áttérni vagy az emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapura, vagy az eAzonosítás (digitális állampolgárságot szolgáló mobiltelefonos alkalmazás) használatára [DÁP-tv. 46. § (1) bekezdés,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 6.
#14 A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság
Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszból: […] megállapították a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára a „nők 40” nyugdíjat, akkor ezt folyósítani fogják akkor is, ha közben még fennáll a köznevelés-foglalkoztatotti jogviszonya. Ezt a Tnyvhr. 73/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja szabályozza, mely kimondja: a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszony (pl. közalkalmazotti jogviszony, költségvetési intézményben fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony) fennállására tekintettel, ha e jogviszony köznevelési intézményben áll fenn.Az óvodákra az Mt. 2024. január 1. óta nem alkalmazandó (kivéve a munkaviszonyban álló köznevelésben dolgozókat). Tehát a nyugdíjasnak minősülés eseteit az óvodapedagógusok vonatkozásában nem az Mt., hanem a Púétv. 3. §-ának 26. pontja szabályozza. E szerint nyugdíjas: akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,b) részére végleges határozatban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 6.
#15 Beszerzési eljárási szabályok
Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?
Részlet a válaszból: […] bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így többek között a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet.A beszerzések eljárásrendjének kialakítása az intézmény feladata és hatásköre, de a költségvetési gazdálkodási alapelveket pl. a verseny tisztaságának betartása, a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.Jogszabályban előírt összeszámítási kötelezettség[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. szeptember 24.
#16 Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
Részlet a válaszból: […] eszközként kell kimutatni az olyan eszközöket, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, és készletbeszerzésként, ha az eszköz nem tartósan, legfeljebb egy évig szolgálja a tevékenységet. A fellépőruhák besorolásánál tehát azt kell megállapítani, hogy azok meddig lesznek használva, és ha egy évet meghaladóan, akkor a tárgyi eszközök között, ha egy évnél rövidebb ideig, akkor készletként, illetve amikor a készlet felhasználásra kerül, anyagköltségként kell elszámolni. Az analitikus nyilvántartásra az Áhsz. 14. mellékletét kell alkalmazni. A nyilvántartásokban[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 5.
#17 Férfi kolléga nyugdíjazása II.
Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
Részlet a válaszból: […] szóló döntését szabad mérlegelési jogkörében hozza meg, csak a jogszabályi rendelkezéseket kell betartania.E jogszabályi rendelkezések közé tartozik, hogy a felmentésnél csak a Kjt.-ben nevesített felmentési okra lehet hivatkozni [ld. Kjt. 30. § (1) bekezdés a)–d) pontok]. Ezek egyike a d) pontban nevesített ok, miszerint „a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül”. Tehát, ha a munkáltató a 65. életév betöltését követő fél év vagy egy év múlva akarja közölni a felmentést, ezt megteheti, hiszen ez esetben a felmentés közlésekor már fél éve vagy egy éve nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, így megfelel a d) pont szerinti feltételnek.A felmentéshez kapcsolódik a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 5.
#18 Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén
Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
Részlet a válaszból: […] képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja”. Ehhez kapcsolódóan a Kttv. 225/A. §-ának (2) bekezdése kimondja: „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy pedig a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja”. Hasonlóképpen, a 225/B. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a főállású foglalkoztatási jogviszonyt – a polgármesterrel egyetértésben – társadalmi megbízatásúra változtatja”.Jelen esetben tehát az az alapvető közjogi kérdés – mely kihat a foglalkoztatási jogviszonyra is –, hogy az újraválasztott polgármester e tisztsége az előző folytatása-e, vagy attól független, új tisztség. A fenti szabályok értelmében az utóbbi. Ezt megerősíti a Kúria által 2017. március 9-én közzétett, „Tájékoztató a Kúria által tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.505/2016. számú ügyről a több ciklusban újraválasztott polgármester szabadságának pénzbeli megváltása tárgyában” című közlemény is, melyben szerepel a következő: „A polgármester megbízatása egy választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, amely minden egyes választást követően új megbízást és ebből következően új sajátos közszolgálati jogviszonyt hoz létre. A törvény alapján önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők »folyamatosnak«, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az ekként egymástól független jogviszonyok alapján keletkezett igények elévülését pedig külön kellett vizsgálni.”A Mötv. 146/J. §-ának (1)–(2) bekezdésébe foglalt speciális szabályozás alapján a 2024-ben megválasztott polgármester tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 26.
#19 Napelemes beruházás
Kérdés: A főzőkonyha, mint az önkormányzat intézménye, beruházásként napelemes rendszert építtetett ki az általa használt ingatlanra. Az ingatlan önkormányzati tulajdon, az önkormányzat könyveiben szerepel. A befejezett beruházást térítésmentesen kívánja a főzőkonyha az önkormányzat részére átadni. Az elvégzett beruházás utáni áfát a főzőkonyha (gyermekétkeztetés miatt) arányosítva levonásba helyezte. Az önkormányzat nem áfaalany. Térítésmentes átadásnál az önkormányzatnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Milyen értéken kell az átvett beruházást az önkormányzatnak a könyveiben szerepeltetnie (nettó vagy áfával növelt értéken)? Térítésmentes átvételnél az önkormányzatnak kell-e halasztott eredményszemléletű elhatárolást könyvelnie?
Részlet a válaszból: […] áfás bevételük. Ha a beruházás elkészülte után állapodtak meg a térítésmentes átadásban, akkor a levont áfát vissza kell fizetni. Az átadó az intézmény, ezért az áfafizetési kötelezettség az intézményt terheli. Megállapodással a fizetendő áfát megtérítheti az önkormányzat az intézmény részére. Az a körülmény, hogy az önkormányzat alanyi adómentes, nem befolyásolja a kérdéses esetet.A beruházást az Áhsz. szabályai szerint minden esetben áfa nélküli összegben kell aktiválni.Az önkormányzat és az intézménye között[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 26.
#20 Köztisztviselő személyi illetménye
Kérdés:
Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?
Részlet a válaszból: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. december 17.
