#1 Földbérleti szerződésből származó bevétel
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója földbérleti szerződést kötött. Adómentesnek minősül-e egy 2025. 01. 01-től 2029. 12. 31-ig tartó földbérleti szerződésből származó bevétel, vagyis megfelel-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerinti azon feltételének, amely alapján akkor adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött szerződés alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri?
Részlet a válaszból: […] a haszonbérlet időtartamától teszi függővé az adómentesség szabályának alkalmazhatóságát, ezért a Földforgalmi tv. és a Ptk. erre vonatkozó szabályait kell vizsgálni.A Földforgalmi tv. 51–55. §-ai alapján a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött. A Ptk. 6:118. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.A Földforgalmi tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleg, vagyis a 2025. 01. 01. napjától válhat hatályossá, így ezen időponttól kezdődően kell a haszonbérlet időtartamát számítani.A Földforgalmi tv. a haszonbérlet időtartamáról a következők szerint rendelkezik:A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg. Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. február 11.
#2 Kettős munkakör járuléka
Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszból: […] jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.A szabályozási elvek nem változtak, így a járulékkötelezettséget az a munkajogi jellegű kérdés dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a fentiek alapján munkajogilag ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain.Az egy munkaszerződéssel két munkakörre tekintettel létrejött munkaviszony alapján egy – a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszony jön létre. Ilyen esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. március 29.
#3 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása I.
Kérdés: A Kult-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról. Az önkormányzatok esetében, amennyiben a fenti törvényben meghatározott alapfeladatokat (könyvtári feladatok, közművelődési feladatok) nem önálló intézményként, hanem az önkormányzat szervezeti egységeként (a bevételeket és kiadásokat a megfelelő COFOG-on elszámolva) látják el, helyes volt-e az önkormányzat helyi könyvtárában dolgozó, segédkönyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott jogviszonyának átalakítása munkaviszonnyá, aki egyébként közművelődési feladatokat is ellát (OKJ 54 34502 közművelődési és közönségkapcsolati szakember képesítéssel is rendelkezik)? Az önkormányzat könyvtára nem nyilvános könyvtárként működik, hanem a megyei könyvtár szolgáltatásának igénybevételével tesz eleget a települési könyvtári ellátási feladatainak.
Részlet a válaszból: […] csak köztisztviselők foglalkoztatására lenne lehetőség. Azonban a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében szerepel, hogy mindez akkor érvényes csak, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A kulturális szférában ilyen eltérő törvényi rendelkezést fogalmazott meg a Kult-tv. 1. §-ának (2) bekezdése: „a kulturális intézményben foglalkoztatottaknak a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva, a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át.” Kérdés, hogy a közvetlenül az önkormányzat által, a saját szervezetén belül ellátott kulturális közfeladat kulturális intézményben történő foglalkoztatásnak minősül-e? Álláspontunk szerint az önkormányzat maga még nem válik kulturális intézménnyé azzal összefüggésben, hogy közvetlenül maga látja el a kulturális feladatot is. Másként megközelítve a kérdést: a jogalkotó részéről tudatos szándék volt-e, hogy a Kult-tv. 1. §-ának (2) bekezdésében nem említette ezt az esetet, vagy ez csupán jogalkotói figyelmetlenségből eredő joghézagnak minősül? A jogalkotói szándék ismeretének hiányában a normaszövegből lehet és kell kiindulni. A logikai értelmezés eszközével élve azt feltételezhetjük, hogy tudatos jogalkotói szándék állt a rendelkezés ilyen tartalmú megfogalmazása mögött. Vagyis a jogalkotó szándéka kifejezetten az volt, hogy a kulturális munkakört ellátókat munkaviszonyban foglalkoztassák, de csak akkor,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 4.
#4 Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszból: […] belső ellenőr megbízási szerződés keretében történő alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint a nem közjogi feladatra kötött megbízási szerződés csak olyan feladatra köthető, amely eseti jellegű, tehát egy adott ügyhöz kapcsolódik, nem egy munkakör folyamatos ellátásának felel meg; a foglalkoztatót csak a megbízási szerződésnél szokásos általános utasítási jog, nem pedig a munkaviszony jellegű jogviszonyokban érvényesülő, a munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítási jog illeti meg; a feladatot a megbízott a saját anyagainak, eszközeinek használatával teljesíti; végül a munkavégzés helyét a megbízott maga választja meg, az nincs kötve a közigazgatási szerv székhelyéhez, telephelyéhez. Tehát a belső ellenőr munkavégzésének mindezeknek a feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy vele a megbízási szerződés kötése jogszerű legyen.Amennyiben a megbízási szerződés a fentiek alapján jogszerű, és a belső ellenőri feladatokkal megbízott öregségi nyugdíjas jogállású személy, akkor a megbízási díj és a nyugdíj együttfolyósítása tekintetében egyfelől azt kell figyelembe venni, hogy a Tny. 18. §-a a nyugdíjjogosultság feltételei között nem írja elő, hogy csak az szerezhetne öregségi nyugdíjjogosultságot, aki nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban. Másfelől pedig a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdéséből kell kiindulni, mely a következőket tartalmazza: „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 25.
#5 Ápoló egészségügyi szolgálati jogviszonya
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?
Részlet a válaszból: […] jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki”. Tehát valóban nem tartoznak munkáltatói oldalon a hatálya alá a magánfenntartású egészségügyi szolgáltatók, amelyek nem költségvetési intézményként működtek, vagyis például a vállalkozó háziorvosok, akik az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatják az alkalmazottjaikat. Őket nevezi az Eütev.tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozónak, röviden: „alkalmazott egészségügyi dolgozónak”, akiknek a munkajogi jogállására az Mt.-t és az Eütev.tv.-t egymás mellett kellett alkalmazni. E szabályok alapján tehát a vállalkozó háziorvosnál munkaviszonyban ápolóként töltött időtartamot, mivel a háziorvos nem tartozik az Eüsztv. hatálya alá, nem kellene beszámítani a szolgálati elismerésre jogosító időbe.Ezt azonban felülírják a következők: az Eüsztv. tartalmaz egy átmeneti szabályt is a 20. § (1) bekezdésében, mely szerint „azon személy esetében, aki 2021. december 31-én egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, a szolgálati elismerés 9. § (2) bekezdése szerinti soron következő fokozatainak megállapításához szükséges szolgálati idő számítása során a (már hatályon kívül helyezett) 664/2021. Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 1. §-a alapján megállapított szolgálati idejét szolgálati elismerésre jogosító szolgálati időként 2022. január 1-jét követően is figyelembe kell venni”. (Jelen esetben, mint írják, már 2019 óta fennállt az ápoló egészségügyi szolgálati jogviszonya.)A 664/2021. Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 1. §-a úgy rendelkezett, hogy „az Eüsztv. 9. §-a alkalmazásában egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekintenia) az Eüsztv. 8. § (9) bekezdése,b) az 528/2020. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése ésc) a 69/2021. Korm. rendelet 16. § (5) bekezdéseszerinti jogviszonyban eltöltött időtartamot is, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony az Eüsztv. hatálybalépése előtt vagy azt követően jött létre”.[Itt jegyezzük meg, hogy mivel a törvény a 664/2021. Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos szabályát rendeli alkalmazni, arra a kérdésre, hogy az említett Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítása hogyan veendő figyelembe, a válasz az, hogy nem vehető figyelembe. Az Eüsztv. 20. §-ának (1) bekezdése éppen arról rendelkezik, hogy 2022. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kell a 664/2021. Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos szabályát, annak ellenére, hogy ez a szabály egyébként 2022. január 1-jétől már más szöveggel hatályos.]A felsoroltak közül a c) pontban szereplő 69/2021.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 25.
#6 Dolgozóknak nyújtott edzőtermi szolgáltatás
Kérdés: Intézményünk támogatja a dolgozói egészséges életmódját, ennek keretében a helyi edzőteremtől „terembérleti szolgáltatást” vásárol, mely keretében az intézményi dolgozók használhatják a konditermet. Az így kifizetett edzőtermi díj úgymond nem korlátozza a használatot és az igénybe vevők számát. Minek minősül ezen juttatás, és milyen adóvonzata van, ha nem áll rendelkezésre kimutatás, hogy ki hány alkalommal vette igénybe a konditermet?
Részlet a válaszból: […] egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményei-ből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).A kérdés szerint nem állapítható meg, hogy ki és hány alkalommal veszi igénybe[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 25.
#7 Nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. A képviselőink tiszteletdíjat kapnak, mely nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A KIRA-ban erre van lehetőség. A költségvetés tervezése során felmerült, hogy ők miért nem kaphatják úgy a tiszteletdíjukat, mint a helyi önkormányzati képviselők, önálló tevékenységből származó jövedelemként. Tudnának nekünk ebben a kérdésben segíteni?
Részlet a válaszból: […] különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőinek tiszteletdíjáról az Njt. 109. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az országos önkormányzat közgyűlése, amennyiben nem társadalmi megbízatású elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ, illetményt állapít[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 3.
#8 Háziorvosi munkaviszony után önkormányzati egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés: Vállalkozó háziorvosnál munkaszerződéssel dolgozó diplomás ápolót vesz át az önkormányzat egészségügyi szolgálati jogviszonyba, tekintettel arra, hogy a vállalkozó háziorvos a praxisjogát értékesítette, és az önkormányzat lesz a körzetre az egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó háziorvosnál az ápoló 6 év 3 hónap 16 napot dolgozott. Áthelyezéssel nem tudjuk átvenni, így a vállalkozó háziorvos megszünteti a jogviszonyát. Jár-e végkielégítés a dolgozónak a vállalkozó háziorvostól?
Részlet a válaszból: […] egységet átvevő munkáltató nem e törvény (az Mt.) hatálya alá tartozik”. Jelen esetben ez utóbbi helyzetről van szó, a diplomás ápoló a háziorvossal korábban az Mt. szerinti munkaviszonyban állt, az önkormányzat viszont az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatja tovább a jövőben. Erre tekintettel a szerződés változatlan tartalommal történő átszállása nem lehetséges. Ugyanakkor a munkaviszonyt nem kell munkáltatói felmondással megszüntetni, hanem az a törvény erejénél fogva, az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján megszűnik.Az Mt. a végkielégítés kapcsán a következőket tartalmazza: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy amiatt szűnik meg, mert jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik”. [Ez utóbbit az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjára és (3) bekezdésére utalással mondja ki az Mt. 77. § (1)[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 3.
#9 Önkormányzati rendezvényen értékesített ételek, italok
Kérdés: Az önkormányzat által szervezett közösségi rendezvényeken, az önkormányzat által fenntartott konyha által készített ételek értékesítésére milyen jogszabályi előírások vonatkoznak? Milyen engedélyek, milyen szakhatósági bejelentések, milyen bizonylatok (pénztárgép, nyugta, számla) szükségesek? Kérem külön tájékoztatásukat arra vonatkozólag, ha ezen rendezvényeken alkoholtartalmú (jövedéki) termékeket is értékesítenénk, azt milyen feltételekkel tudjuk megtenni? Esetünkben az önkormányzatnak vagy a konyhának kell a fent említett engedélyekkel rendelkeznie?
Részlet a válaszból: […] árusítást, az értékesítés megkezdése előtt legalább öt munkanappal be kell jelenteni a NAV-nak, a bejelentést a NAV_J33 nyomtatvány elektronikus benyújtásával kell megtenni.Alkohol értékesítéséhez szükséges külön engedélyt beszerezni, de ha egyébként a vendéglátóhely rendelkezik italárusítási engedéllyel, akkor nem kell a kitelepüléshez külön engedélyt beszereznie. Külön engedély a meleg/hideg ételek, illetve a hűtést igénylő cukrásztermékek árusításához kell.Az alkalmi rendezvényt be kell jelenteni a jegyzőnek és a rendőrségnek, ez a rendezvényt szervező, vagyis az önkormányzat feladata.A rendezvényszervezőknek 5 nappal a rendezvényt megelőzően, amennyiben ott élelmiszer-forgalmazás is történik, be kell jelenteniük azt a kerületi főállatorvos hivatalának, ez az önkormányzat kötelezettsége. Az élelmiszer-értékesítőkről a rendezvényszervezőknek kötelességük nyilvántartást vezetniük.A 2008. évi XLVI. törvény 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltak és az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 20/2021. (V. 17.) AM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a NÉBIH-nek, hogy élelmiszer-előállító létesítményt kíván működtetni, és kérni kell a létesítmény engedélyezését. Ez a főzőkonyha kötelezettsége.A rendezvény során kitelepedett vendéglátóegységek kitelepedési engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek. A HACCP rendszert a szabadtéri rendezvényekre is alkalmazni kell, mivel ez minden élelmiszer-előállító és -forgalmazó kötelessége, ezért többek között:– A főzéshez csak hatósági húsvizsgálati bizonyítvánnyal ellátott húst lehet felhasználni. A hús eredetét számlával kell igazolni. A húst a felhasználásig hűtve kell tárolni.– A főzéshez használt alapanyag előkészítése HACCP rendszerű konyha előkészítőjében végezhető.– A főzést végző személyeknek érvényes egészségügyi nyilatkozattal kell rendelkezniük és védőruhát viselniük[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 3.
#10 Elektronikus számla megőrzése
Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?
Részlet a válaszból: […] alatt olyan hosszú távú megőrzés értendő, amelynek segítségével a megőrzött anyag (az e-számla) szükség esetén belátható időn belül előkereshető, az alkalmazott megoldás pedig védi az adatokat az utólagos módosítástól, illetőleg az adattárolót a megrongálódástól.A megőrzési idő független attól, hogy elektronikus vagy hagyományos számláról beszélünk, ezért az e-számláinkat is a számviteli törvényben előírt 8 évig szükséges megőrizni.Fontos tudni, hogy ha egy szerveren napi mentés készül, az még nem biztos, hogy elegendő az archiválásra – mert ezek a mentések általában nem a hosszú távú megőrzést, hanem az adatvesztés elleni gyors visszaállítást szolgálják.Az adóhatóság szerint olyan megoldások felelnek meg, amely biztosítja az adattartalom változtathatatlanságát és hosszú távú megőrzését, így adott esetben akár az egyszer írható optikai adathordozó (vagyis a CD és/vagy DVD) is megfelelő lehet, de akár a felhőalapú megoldások is.A megőrzési kötelezettséget elektronikus úton az 1/2018. ITM rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A rendelet 6. §-a szerint:(1) Az elektronikus dokumentum megőrzésére olyan zárt rendszer is használható, amely a dokumentum keletkezésének vagy a megőrzésre kötelezetthez történő megérkezésének időpontjától biztosítja a 3. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését.(2) Ha jogszabály az adattartalom sértetlenségének biztosítását írja elő, az teljesíthető az eredeti dokumentum formátumának, struktúrájának megváltoztatása esetén is.(3) A zárt rendszerű archiválást lehetővé tevő szoftver vagy informatikai megoldás fejlesztőjének írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az maradéktalanul megfelel a jogszabályi előírásoknak.(4) A zárt rendszerű archiválást lehetővé tevő szoftver vagy informatikai megoldás fejlesztője és a megőrzésre kötelezett egyetemlegesen felelnek azért, hogy az alkalmazott[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 22.
#11 Elektromos járművek töltésének költségei
Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala, valamint szociális intézményünk is elektromos gépjárművet szerzett be. A járművek töltéséhez szükséges töltőberendezéseket is megvásároltuk, amelyek felszerelésre kerültek a polgármesteri hivatal épületénél, illetve a szociális intézmény esetében az intézmény falára. Egy szakmai továbbképzésen elhangzott, hogy az elektromos járművek töltésének költségeit az „üzemeltetési anyagok” rovatra kell könyvelni. Intézményeink esetében azonban a töltők közvetlenül az épületek villamosenergia-hálózatára vannak csatlakoztatva, külön almérő nem került felszerelésre. A gépjárműveket kizárólag az intézményeknél töltik, más külső helyszínen (pl. kereskedelmi parkolókban lévő fizetős töltőknél) nem. Szükséges-e valamilyen formában meghatározni a gépjárművek töltésére felhasznált villamos energia mennyiségét, és azt rendszeres időközönként átkönyvelni a „villamos energia” rovatból az „üzemeltetési anyagok” rovatra?
Részlet a válaszból: […] gáznemű energiahordozók, járművekhez hajtó- és kenőanyagok beszerzése után fizetett vételárat, a járművek elektromos töltésének vételárát. Véleményünk szerint mérés alapján szükséges kimutatni azt a villamosenergia-mennyiséget, amelyet elektromos járművek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 12.
#12 Háziorvos utazási költségtérítése
Kérdés:
Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fentiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?
Részlet a válaszból: […] az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a magánszemély munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.Az útnyilvántartásra kötelezett magánszemély – ha jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenységet (pl. orvosi tevékenységet) folytat, s olyan magánszemélyt keres fel, akire nézve titoktartásra kötelezett – a megtett utakról külön útnyilvántartást vezethet. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére azonban csak akkor jogosult, ha az eljárása során tett megállapításban e nyilvántartás jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság mindent rendben talál, az útnyilvántartás az adózónál marad, annak adatai nem kerülnek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 2.
#13 Falfelület bérbeadása
Kérdés: Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?
Részlet a válaszból: […] meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti, és amely birtokba vehető;b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.Az előzőknek megfelelően a falfelület, falrészlet bérbeadása ingatlan-bérbeadásnak minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében a bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 23.
#14 Közüzemi tartozások rendezése
Kérdés:
Önkormányzatunk előző évekről áthúzódó közüzemi tartozásait faktoringcég vette át, és küldte meg a fennálló követelést, amit egy összegben kell rendezni a cég felé. Mellékletben közölték a tartozáshoz kapcsolódó számlák adatait (számla sorszáma, összege), de nem egyezik meg a tőke összege a kapcsolódó számlák összegével. A rendezetlen közüzemi számlák a nyilvántartásunkban kötelezettségvállalásként szerepelnek, a hozzájuk kapcsolódó számlák is rögzítve vannak. Hogyan kell könyvelni a faktoringcég felé kifizetett tartozást? Előző évről áthúzódó közüzemi díjként könyvelendő-e, ami a számlák összevezetésével elvégezhető, vagy önálló kötelezettségvállalás lesz a faktoringcég követelése? Utóbbi esetben hogyan történik az elszámolása, milyen rovatra könyvelendő, és mi a teendő a rendszerben rögzített közüzemi számlákkal?
Részlet a válaszból: […] meg a faktorcég által követelt összeg az önök könyvelésében kimutatott kötelezettségekkel, akkor annak tételes egyeztetése szükséges. Ha az önkormányzatnál történt téves könyvelés, és azért nincs egyezés a faktorcég által követelt és az önkormányzatnál[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 23.
#15 Háromgyermekes anyák szja-mentessége
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. A háromgyermekes anyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik-e rá, ha a gyermekek már felnőttek, és életvitelszerűen nem élnek együtt?
Részlet a válaszból: […] ugyanezen szakaszának (3) bekezdése értelmében három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a Cst. szerintia) családi pótlékra jogosult, vagyb) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.A fenti jogszabályi rendelkezések alapján,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 14.
#16 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés
Kérdés:
Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?
Részlet a válaszból: […] jogcímét, fennállását vagy összegét. A vitatásnak írásban, megfelelő indokolással kell megtörténnie.A jövőre vonatkozóan javasoljuk részletes, mindenre kiterjedő szerződés kötését, amely részletesen tartalmazza az ingatlan működtetésére vonatkozó költségeket, ideértve pl. a recepció működtetési költségeit és a közös költségek felosztásának módját, ami esetleg vita tárgya lehet a meglévő szerződés szerint.A követelés behajtása érdekében az önkormányzat élhet fizetési felszólítás megküldésével, fizetési meghagyásos eljárással, illetve peres úton történő követeléssel. Az önkormányzat köteles intézkedni a lejárt követelések érvényesítése érdekében.A számviteli törvény szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is [Szt. 29. § (1) bekezdés].Szintén a számviteli törvény szerint értékesítés nettó árbevétele– a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,– valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott nyugtában, számlában,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 14.
#17 Hamis bankjegy elszámolása
Kérdés: Szociális intézményünknél az idősek a házi segítségnyújtás díját készpénzben fizetik be a pénztárunkba, melyet a pénztáros meghatározott időszakonként fizet be a bankszámlára. Az egyik ilyen rendszeres befizetés során a bank egy darab hamis 20 ezer forintos bankjegyet fedezett fel, melyről a bank által készített jegyzőkönyv rendelkezésünkre áll. Könyveléstechnikailag hogyan kell helyesen eljárnunk, mivel így 20 ezer forinttal kevesebb a bevétel, mint az ezzel szemben kiállított számlák értéke? Kell-e jegyzőkönyvet felvennünk az esetről, vagy lehet a könyvelés dokumentuma a banki jegyzőkönyv?
Részlet a válaszból: […] pénzkezelési szabályzatban szükséges szabályozni, hogy mi az eljárásrend, ha hamisnak látszó, illetve hamis pénz kerül átvételre a pénztárba, és mellékletként rögzíteni az ilyen esetben alkalmazandó jegyzőkönyvmintát. Javasoljuk, hogy a bank által készített[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 4.
#18 Háziorvosi helyettesítés
Kérdés: Önkormányzatunk vegyes körzettel rendelkező háziorvosi ellátással rendelkezik. Jelenleg a feladatok ellátása helyettesítéssel történik, ez heti 7,5 óra. A település egyik doktornője kismama, veszélyeztetett terhes, jelenleg kórházban dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ő dolgozhat-e az önkormányzatnál helyettes háziorvosként, ahol a körülmények nem veszélyeztetik az állapotát?
Részlet a válaszból: […] leendő háziorvos a helyettesítési tevékenységet az önkormányzattal, vagy annak egészségügyi intézményével közalkalmazotti jogviszonyban látja el, akkor munkáltatóként az önkormányzat vagy annak intézménye felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért. Ha a háziorvos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy végez személyes közreműködést, akkor a gazdálkodó szervezet felelős mindezért. Végül, ha magánorvosként (az Eütev-tv. 10. §-a szerint: egyéni egészségügyi vállalkozóként) dolgozik, akkor saját maga felel a saját egészségéért.Az Mvt. 49. §-a szerint a szervezett munkavégzés során a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.A nőkre, a várandós és kisgyermekes anyákra (ún. sérülékeny munkavállalói csoportok) szigorúbb előírások vonatkoznak.Jogszabályban meghatározott esetekben, vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról a 33/1998. NM rendeletben meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, vagy pedig[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 4.
#19 Közvilágítási hálózat
Kérdés: Önkormányzatunk közvilágítási hálózatot épített ki, mely a következő létesítményeket foglalja magában: elektromos vezetékek föld-árokban történő elhelyezése, beton lámpaoszlopok állítása, illetve a lámpaoszlopokon lámpatestek elhelyezése. A lámpatesteket időközönként cserélni kell.
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
Részlet a válaszból: […] beton lámpaoszlop, a vezetékrendszer és önálló eszközök a lámpatestek (gép-berendezés).A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján található állásfoglalás szerint azonban elfogadható: „ha nincs olyan – pályázati vagy egyéb – előírás, amely értelmében a közvilágítás kialakítása keretében elhelyezett lámpatesteket külön-külön helyrajzi számon kell nyilvántartásba venni, azok bekerülési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 25.
#20 Főkönyvi számlák záró egyenlege
Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
Részlet a válaszból: […] határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. A személyi juttatásokat ennek alapján nem lehet a hónap végével végleges kötelezettségvállalásként könyvelni, hanem azt akkor kell, amikor a számfejtés megtörténik, vagyis a tárgyhót követő hónap elején, így hónapon belül megtörténik a pénzügyi teljesítés is. Tehát a 4211. számlának abban az esetben marad egyenlege, ha valami miatt nem történik meg valamennyi számfejtett bér kifizetése.Az adók esetében a kötelezettségvállalást a bevallás keletkezteti, tehát a szociális hozzájárulási adó esetében a havi 08-as bevallás.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 25.
