87. Költségvetési Levelek / 2007. november 6.
TARTALOM

Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?

A 2005. évi CXVIII. tv. 34., 36. és 38. §-ai szabályozták az egyhavi különjuttatás és a 13. havi illetmények kifizetését. Tudomásom szerint, ebben a jogszabályban nem lett rendezve azok 13. havi részarányos illetményének kifizetése, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt és 2005. év közben szűnt meg. Kérem konkrét válaszukat, hogy fizethető-e erre az időszakra 13. havi részarányos illetmény annak, aki augusztus 31-éig volt alkalmazva?

Feleslegessé vált, elavult, 0-ra leírt számítógép selejtezésével egyidejűleg a számítógépen használt Win98-as operációs rendszer is selejtezhető? Helyes megoldás, ha a selejtezett számítógépet veszélyeshulladék-gyűjtő helynek adjuk át megsemmisítésre, természetesen a megfelelő azonosítók, darabszám és tartozékok, valamint a hozzá tartozó operációs rendszer feltüntetésével, és ők igazolják listán azok átvételét?

Egy közhasznú alapítványnál a könyvelő egyéni vállalkozóként számlát ad, s a továbbképzéseinek költségét az alapítvány nevére szóló számlával kifizetteti az alapítvánnyal. Ezek után a tanfolyami díjak után szerinte adó- és járulékfizetés nem keletkezik az alapítványnál. Igaza van?

Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?

Önkormányzatunk új lakóingatlanokat szeretne építeni a tulajdonában lévő többemeletes lakóház padlásterében, majd azokat értékesíteni. A lakások értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Felmerült, hogy esetleg a tetőteret értékesítjük, és a lakásokat nem mi építjük meg. Milyen áfát kell ebben az esetben fizetni?

Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.

Kölcsön igénylése során a pénzintézet a benyújtott bevallásaink másolatait is kéri. Sajnos nem elegendő, ha lemásoljuk a korábban papíralapon benyújtott beadványokat, az APEH által hitelesített bevallásokat kérnek. Köteles-e az adóhatóság a másolatok kiadására?

A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?

Az iskola bezárása miatt elbocsátottak. A felmentési időm vége 2008. 02. 27. Visszamenőleg 2007. decemberben elmehetek-e nyugdíjba, és érinti-e az én jogos végkielégítésemet, amit kaphatok? Van-e olyan lehetőség, hogy minden járandóságot (végkielégítés, felmentési pénz) megkapjak, és mégis 2007. december 31-én nyugdíjba vonulhassak?

A polgármesteri hivatalhoz új köztisztviselőt alkalmaztunk. Az elmúlt 7 évben közalkalmazott volt. Más volt a jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető munkaviszonya. Amikor belépett a hivatalhoz, a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető munkaviszonya 35 év 6 hónap és 24 nap volt. Kell-e jubileumi jutalmat fizetni számára, ha kell, hány éveset? 25 éves köztisztviselői jubileumi jutalmat kapott 1997-ben.

Megteheti-e a munkáltató, hogy saját megítélése alapján dönti el, hogy a dolgozók közül ki dolgozzon rugalmas, illetve ki kötött munkaidőben egy szervezeten belül?

Intézményünk többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola), gimnáziumi, szakközép-iskolai képzést folytatunk, és szakfeladatként 2007. július 1-jétől alapfokú művészetoktatással bővült tevékenységünk. Az intézményben 7-13. évfolyamon 20 osztály vesz részt középfokú képzésben. A zeneiskolába iratkozott tanulók létszáma 240 fő. Mennyi a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma? A közoktatási törvény 1. sz. melléklet harmadik rész 3. pontja szerint (középiskolában, szakiskolában és gyakorlóiskolában), vagy a 4. pont (alapfokú művészetoktatási intézményben) címszó alatt leírtak szerint kell megállapítani a zeneiskolai igazgatóhelyettes kötelező óraszámát? A 3. pont szerint 4, a 4. pont szerint pedig 10 óra lenne a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma.

Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?

Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: – A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?

Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?

Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kjt. szerint milyen besorolásban kell alkalmazni egy képesített szociális asszisztenst? Hol van ez pontosan meghatározva?

Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?

A közhasznú alapítvány alapító okiratában ez a mondat szerepel: "...intézeti gyógyító tevékenység támogatása... a pályakezdők, valamint különös indokolt esetben a munkatársak szociális támogatása". Ennek alapján valóban adhat a támogatott intézmény dolgozóinak adó- és járulékmentesen segélyt és ösztöndíjat?

2007-ben ingatlaneladásból jövedelmem származott. 2003-ban hitelre lakást vásároltam. Mivel a hitelt ebben az évben is fizetem, a hitel összegét betudhatom-e lakáscélú felhasználásnak ahhoz, hogy az eladás után ne kelljen adóznom?

Költségvetési szerv fizethet-e több évre szóló "kauciót" pl. ingatlan bérbevétele esetén, illetve hogyan kell azt lekönyvelni?

Tudnának-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásáról egy mintát bemutatni? Mi a kötelező eleme ennek a nyilvántartásnak? Kell-e minden esetben másolatokat mellékelni?