66. Költségvetési Levelek / 2006. augusztus 8.
TARTALOM

Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?

Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?

Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?

Milyen dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a képviselő-testület külföldre történő utazása a szakmai út követelményeinek megfeleljen? A kiutazó házastársakra vonatkozik-e adófizetési kötelezettség?

1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?

Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?

Három gyermek után járó 7 nap pótszabadságot az édesapa szeretné igénybe venni. A legkisebb gyermek 2006. 09. 20-án tölti be 3. életévét. Az édesanya GYES után a gyermeknevelési támogatást fogja igénybe venni a gyermek 8 éves koráig. A férj a munkáltatójától kérheti-e a gyermekek után járó pótszabadságot? 2006. 01. 01-jétől kérte, de nem adták meg neki, arra hivatkozással, hogy az édesanya vállal többet a gyermekek neveléséből, és igénybe fogja venni a gyermeknevelési támogatást. Ha a GYET időtartamára nem is jár, de majd 2006-ra időarányosan jár-e?

Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?

Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?

1980. 07. 01.-2001. 12. 31-ig közalkalmazotti jogviszonyban dolgoztam, majd 18 napig munkanélküli voltam, utána 3,5 hónapig egy kht.-nál dolgoztam, majd 2002. május 21-étől ismét közalkalmazottként dolgozom. A jubileumi jutalom (25 éves) csak folyamatos közalkalmazotti jogviszony alapján illet meg?

A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?

Az önkormányzat építési telek eladásáról előszerződést kötött, mely alapján a vevő foglalót fizetett. Kérdésem a foglaló általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésére irányul, hogy ez után kell-e áfát fizetni, illetve a foglalóról számlát kiállítani?

Önkormányzatunk külföldi tanulmányutat szervez az általános iskola néhány diákja és tanára számára. Az út költségeit (repülőjegy, szállás, étkezés, belépőjegyek stb.) az önkormányzat fizeti, az önkormányzat nevére szóló számla alapján. Kérdésünk, hogy ezeket a személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell kezelni?

Főiskolánk a TEMPUS Közalapítványnál több pályázatot nyert el. Egy részéből az oktatók utaznak külföldre. Ilyen esetben az oktatók ösztöndíja adómentes? A pénzt a Közalapítvány a főiskolára utalja. Nyári Egyetem szervezése során külföldi oktatók és hallgatók kapnak szállást, útiköltséget és étkezési hozzájárulást. A szállás és az utazás általában számla vagy jegy alapján kerül kifizetésre, az étkezés készpénzben. Ezek adómentesen kifizethetőek, mi szükséges a kifizetéshez?

Az önkormányzati és intézményi pénzmaradványok átadásával, átvételével kapcsolatban kérdezem: 2006-ban a könyvviteli elszámolásra már a 372., 463. számlacsoportokat kell alkalmazni, vagy ez csak 2007-től lehetséges?

A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?

Kell-e áfát fizetni egy szoftver térítésmentes átadásánál, ha ezt az aktust a felügyeleti szerv rendelte el? Az átvevő szintén a felügyelete alá eső központi költségvetési szerv.

Az intézmény dolgozója 2004. december 26-ától 2006. január 21-éig táppénzes állományban volt. 2006. január 22-étől május 8-áig szabadságát töltötte, időközben felmentési ideje is megkezdődött, mert az életkora lehetővé tette, hogy 2006. április 3-ától nyugdíjba vonulhasson. A felmentési idő 8 hónapjából a munkáltató 7 hónapra mentesítette a munkavégzés alól. Munkaviszonya a fentiek alapján 2006. december 2-án a felmentési idő lejártával szűnik meg. A 13. havi bér időarányosan hány hónapra fizethető ki számára?