Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

vagyonátadás
vagyonátvétel Kormányhivatalok vagyonátvétele
A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?
Megjelent a Költségvetési Levelek 154. számában (2011. október 11.), 3003. kérdésszám alatt
vagyonértékelés Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Megjelent a Költségvetési Levelek 216. számában (2015. szeptember 1.), 4030. kérdésszám alatt
vagyoni értékű jog
vagyoni hozzájárulás Vagyoni hozzájárulás számvitele
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége alapszabályának értelmében a belépő tagoknak vagyoni hozzájárulást kell fizetni (ez nem tagdíj). Melyik főkönyvi számlára kell ezt könyvelni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 160. számában (2012. február 28.), 3103. kérdésszám alatt
vagyonkataszter
vagyonkezelés
vagyonkezelői jog
vagyonkezelői jog átengedése
vagyonkimutatás
vagyonnyilatkozat Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A 2007. évi CLII. törvény értelmében kell-e szakközépiskolában a vezetőség tagjainak (közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek) és a könyvelőnek vagyonnyilatkozatot tennie? Kötelezettségvállalásra jogosult az intézményvezető és a helyettesei. Ellenjegyzési jogosultsággal a gazdasági vezető, illetve akadályoztatása esetén a könyvelő rendelkezik. A kötelezettségvállalás aláírása csak ellenjegyzéssel lehetséges.
Megjelent a Költségvetési Levelek 100. számában (2008. augusztus 19.), 2110. kérdésszám alatt
vállalkozási forma Közjegyzői tevékenység folytatása
Egy rendelet alapján az egyéni közjegyzők nem végezhetik tovább tevékenységüket ebben a formában, csak irodaként. Mivel nem átalakulással jönnek létre, ezért nem jogfolytonos? A NAV felé a jogviszonnyal kapcsolatban mit kell jelölni a biztosítottsággal kapcsolatban, mivel más az adószám is?
Megjelent a Költségvetési Levelek 305. számában (2021. március 30.), 5425. kérdésszám alatt
vállalkozási maradvány
vállalkozási tevékenység
váltó
változásbejelentés
valutapénztár Valutapénztár létesítése polgármesteri hivatalnál
Polgármesteri hivatal valutapénztár létesítését tervezi. Kérdésem, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel működtethető?
Megjelent a Költségvetési Levelek 103. számában (2008. október 21.), 2176. kérdésszám alatt
vám Importot is magában foglaló láncértékesítés
Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Megjelent a Költségvetési Levelek 306. számában (2021. április 20.), 5448. kérdésszám alatt
vámjogi képviselet
vámtarifaszám
vásárlási előleg Vásárlási előleg
Önkormányzatunk szabályozása alapján az 50 000 Ft-ot meghaladó összegű kiadásokra az elő­zetes kötelezettségvállaláshoz pénzügyi ellenjegyzés szükséges. A városüzemeltetési feladatokkal összefüggésben gyakran vásárlási előleg kell, hogy az üzemanyagot, karbantartási anyagokat kellő időben tudjuk biztosítani. Ebben az esetben a vásárlási előleg összege általában meghaladja a fent jelzett 50 000 Ft-os mértéket. Az előleg kiadására szükséges-e pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, vagy csak az előleg elszámolásakor leadott számlákat szükséges aláírásokkal ellátni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 180. számában (2013. május 21.), 3433. kérdésszám alatt
vásárlási utalvány
vásárolt élelmezés
védőital
védőoltás
védőszemüveg
végelszámolás
végkielégítés
végleges pénzeszközátadás
végrehajtás Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt
Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Megjelent a Költségvetési Levelek 291. számában (2020. május 12.), 5183. kérdésszám alatt
végrehajtási cselekmény
vendéglátás
veszélyességi pótlék
veszélyhelyzet
veszteség
vevőkövetelés
vezető
vezetői megbízás
vezetői pótlék
világjárvány
visszaigénylés
visszaigénylési jog
visszáru
visszatérítendő támogatás
visszatérítés
visszatérített közüzemi díj Visszatérített közüzemidíj-túlfizetés
Hogyan kell elszámolni a közüzemi díjaknál a visszatérített túlfizetést?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 54. kérdésszám alatt
visszavásárlás Építési telek visszavásárlása
Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
Megjelent a Költségvetési Levelek 284. számában (2019. november 26.), 5086. kérdésszám alatt
vitatott számla Peres eljárás alatt álló tartozás
Kell-e szerepeltetni a mérlegben a folyamatban lévő peres eljárás alatt álló, intézmény által fennálló tartozást? A vitatott, peres eljárást képező előző évi tartozás befogadott számlája egy bérleti díjról szólt.
Megjelent a Költségvetési Levelek 178. számában (2013. április 9.), 3403. kérdésszám alatt
víziközmű
víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
vizitdíj
vizsgadíj Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása
Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Megjelent a Költségvetési Levelek 149. számában (2011. június 28.), 2935. kérdésszám alatt
vizsgálati jelentés Önkormányzatokról szóló ÁSZ-jelentések nyilvánossága
Hol lehet megismerni a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentéseket?
Megjelent a Költségvetési Levelek 1. számában (2002. október 29.), 20. kérdésszám alatt