Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Koronavírus, kérdések válaszok

1 Áfabevallás veszélyhelyzet idején
Kérdés: Hivatalunk negyedéves áfabevalló volt 2020. I. negyedévig. Az első negyedévre vonatkozó áfát bevallottuk és be is fizettük 2020. 04. 20-ig. 2020. 04. 01. napjától éves adóbevallónak minősültünk az áfa tekintetében a 85/2020. Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése értelmében. A 2020. II-IV. negyedévi áfát éves bevallás keretében vallanánk most be 2021. február 25-ig. A 2065A áfabevalláson esetünkben a bevallási időszakot hogyan jelöljük meg? A 2020. 01. 01. - 2020. 12. 31. közötti vagy a 2020. 04. 01. - 2020. 12. 31. közötti időszakot adjuk meg mint bevallási időszak? A bevallás gyakorisága éves (E) lenne?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 2021. február 25. volt.Az éves áfabevallás benyújtására kötelezett önkormányzatoknak a 2020. 04. 20-án esedékes havi, illetve negyedéves áfabevallásukat már nem kellett volna benyújtaniuk az adóhatóság részére. Amennyiben az intézmények a március hónapról, illetve az I. negyedévről mégis elkészítették és benyújtották bevallásukat, és azt az adóhatóság befogadta és feldolgozta, akkor is az áfabevallás fő lapjának kitöltése során a bevallási gyakoriságnak az "éves"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5434
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2 Felmondási tilalom az egészségügyben
Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374
3 Gazdaságvédelmi intézkedések a veszélyhelyzet idején
Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár biztosít az érintett tevékenységű kisvállalkozások számára. A bértámogatási igényt a kormányhivatalhoz kell beadni, a járulék- és adókedvezmény-igényt pedig az állami adóhatósághoz. A két támogatás között nincs olyan összefüggés, hogy mindkettőt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5369
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4 Közétkeztetés II.
Kérdés: A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár következők szerint:- az Áfa-tv. hivatkozott pontjának megfelelő szolgáltatás csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírás miatt nem valósulhat meg, vagyis ezen szolgáltatás feltételei az előzőekben jelzett veszélyhelyzeti intézkedést megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának,- helyben fogyasztás esetén az ügylet a TESZOR'15 56.10 alá tartozna,- azonnal fogyasztható étel és helyben készített, alkoholmentes ital elvitelre vagy házhoz szállítással való értékesítése valósul meg.A helyben fogyasztás feltételeit nem biztosító, kizárólag kiszállításra főző konyhák esetében az előbbi feltételek nem állnak fenn, ezért a veszélyhelyzet ideje[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5366
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5 Közlekedési költség megtérítése pénzben
Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár dolgozók a juttatást annak célja szerint használják-e fel. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók számlájára utalják a bérlet árát, de ha a bérlet teljes bekerülési értékét akarják a dolgozóknak utalni, akkor fel kell bruttósítani az összeget.Sem az adózási, sem a számviteli szabályok nem írják elő ilyen esetben a munkáltató nevére szóló számlát, ezért a levélben is említett többletköltség miatt ezt nem javasoljuk. A bérlettel történő elszámolást szabályozhatják úgy, hogy a dolgozó a saját nevére szóló számlát adjon le, vagy úgy, hogy a dolgozók a lejárt bérleteket adják le.A kilépők esetében időarányosan vissza kell fizetni a bérletjuttatás nettó értékét, ez a szabály akkor is, ha kiosztják a bérletet, és akkor is, ha a dolgozók számlájára utalják a pénzt, és a dolgozó vásárolja meg a bérletet. Az új belépőknek adott juttatás után is meg kell fizetni a járulékokat, de nem ugyanazon juttatás után fizetik meg, tehát nem értelmezhető, hogy duplán fizetnek.A bérlet juttatásakor az adót meg kellett fizetni, a juttatás időpontjában az adófizetés jogszerű volt, ezért az később nem kérhető vissza az adóhatóságtól önellenőrzéssel. Ebből következően a nettó időarányos juttatást kell visszakérni a dolgozóktól.A kormánytisztviselőknek adható juttatásokat a 2018. évi CXXV. törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5363
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6 Koronavírus elleni védekezés támogatásból
Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek, polgármesteri hivatalnak, faluháznak, amelyek az ügyfeleik részére adómentesen felhasználhatják. A beszerzés áfáját nem helyezhetik levonásba.Saját intézménynek történő átadáskor a 412. Nemzeti vagyon változása, postának történő átadáskor pedig a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5345
7 Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése
Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5335
8 Pótszabadság a közszférában
Kérdés: A veszélyhelyzet ideje alatt több dolgozónk home office-ban dolgozott heteken keresztül. Azoknak a dolgozóknak, akik továbbra is a munkahelyükön végezték munkájukat - költségvetési fedezet hiányában -, jutalomként differenciáltan "pótszabadságot" szeretnénk adni. Van ennek valamilyen jogi akadálya?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár közszolgálati tisztviselők részére pótszabadságot a törvényi mértéket meghaladóan. Ugyanakkor az már munkáltatói mérlegelés körébe tartozik, ha a munkáltató
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5273
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9 Taxiszámlák elszámolása
Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár számlákat mint hivatali, üzleti utazás költsége a dologi kiadások között javasoljuk
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5248
10 Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban
Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár továbbiakban együtt: hozzájárulás-köteles szolgáltatás).A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése 2020. március 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő időszakra mentesítette a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó adóalanyokat a turizmusfejlesztési hozzájárulás alól. Ezt a könnyítést a 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig meghosszabbította. A 2020. évi LVIII. törvény 35. §-a kimondja, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.Az új törvényi rendelkezés értelmében annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek/amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtott bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kellett megállapítania,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5244
11 Emelt összegű cafeteria
Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234
12 Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája
Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a beszerzés az adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Amennyiben a kérdéses adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet végez, az adólevonásnak nincs akadálya; amennyiben kizárólag adómentes vagy közhatalmi tevékenységet végez, úgy adólevonásra sem a kérdéses beszerzések, sem más beszerzései vonatkozásában nem jogosult. Ha egyaránt végez adóköteles és adómentes tevékenységet, akkor meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen arányban szolgálja az adóköteles tevékenységet, a szájmaszkkal ellátott dolgozó részt vesz-e az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5227
13 Beruházás - áfa-visszaigénylés
Kérdés: Önkormányzatunk az atlétikai centrumot áfás bérbeadás útján hasznosítja. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeztük. A koronavírus-járvány miatt az atlétikai centrum bezárt, a bérleti díj fizetését átmenetileg felfüggesztettük. A bérlő a zárvatartási idejére eső csökkentett bérleti díjat később rendezné. Hogyan érinti ez a levont áfát?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár §-ában foglaltakra, amely szerint ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig biztosítani kell az adóköteles hasznosítást. Ha a figyelési időn belül az adóalany a tárgyi eszközt kivonja az adóköteles hasznosítás alól, vagy azt ingyenesen más részére átengedi, akkor a korábban levont áfát időarányosan vissza kell fizetni.A kérdéses esetben az atlétikai centrumot adóköteles bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződést nem szüntették meg, a bérlő meg fogja fizetni később a csökkentett bérleti díjat, tehát az önkormányzat részéről az adóköteles hasznosítás nem sérül. Az adólevonási jog nem függ attól, hogy az ellenértéket megkapja-e az adóalany, illetve nincs olyan feltétel sem, hogy a bevételt meg kellene kapni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5211
14 Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho-tv.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5208
15 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen - a vonatkozó kormányrendelet szerint - 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra - elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve - lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.A kormányrendelet 4. §-a szerint a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5202
16 Külföldről vásárolt védőfelszerelés adómentessége
Kérdés: Egyetemünk a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban védőfelszereléseket vásárolt belföldi cégtől, aki azt külföldről hozta be. Egyetemünk költségvetési szerv, és az ÁEEK-kel számolunk el. A cég a számlát áfamentesen állította ki, de a számlán az adómentesség okára nincs hivatkozás. Helyesen járt el, vagy küldjük vissza a számlát?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyek részére ingyenesen kiosztásra kerülnek;- ingyenesen a COVID-19 járványnak vagy a járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyek rendelkezésére bocsátják, de az áruk az előző bekezdésben írt szervek és szervezet tulajdonában maradnak.Az árukkal szemben támasztott feltételek tekintetében- az ún. vámmentességi rendelet (1186/2009/EK) 75., 78., 79. és 80. cikkeire hivatkozik a határozat (katasztrófa áldozatainak javára történő vámmentes behozatal). Ilyen például: nem lehet újjáépítésre szánt anyag és berendezés, nem lehet bérbe adni;- a Tanács 2009/132/EK irányelvének (bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességekről) 52., 55., 56. és 57. cikkeire hivatkozik a határozat, e cikkek ugyancsak a katasztrófa által sújtott területek áldozatainak behozott áruk mentességéről szólnak, a hivatkozott cikkek tartalmukat tekintve megegyeznek a vámmentességi rendelet hivatkozott cikkeiben írt korlátozásoknak.A határozat szerinti vám- és áfamentes behozatal biztosított akkor is, ha az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából segélyügynökségek hozzák be a járványnak vagy a járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyek részére biztosított katasztrófasegély nyújtásának időszakában felmerülő szükségleteik kielégítése céljából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5193
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
17 Pénztárgéphasználat szüneteltetésének bejelentése
Kérdés: Múzeumunkat be kellett zárni a koronavírus-járvány miatt. Kell-e ezzel kapcsolatban bejelentést tennünk az adóhatósághoz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár állami adóhatóság blokkolja a pénztárgépet a bejelentést követő naptól. A szüneteltetést a PTGTAXUZ jelű nyomtatvány és a benyújtást igazoló elfogadó nyugta vagy postai feladóvevény másolatával, annál a szolgáltatónál is be kell jelenteni, amely a pénztárgép és az állami adóhatóság közötti adatátviteli szolgáltatást az üzemeltető részére nyújtja, pl. Magyar Telekom Nyrt. stb. A szüneteltetés ideje alatt a pénztárgép és az adóhatóság közötti adatkapcsolat szünetel, amelyről az adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltató az állami adóhatóságot értesíti.A pénztárgép használatának szüneteltetésére vonatkozó bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető - szintén a PTGTAXUZ jelű nyomtatványon - bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását. Tehát a múzeum újranyitásakor el kell végezni a pénztárgép újraaktiválásával kapcsolatos teendőket.Szükség lehet a pénztárgépszerviz megkeresésére is. Ha olyan pénztárgépük van, amelyeken már a 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletnek megfelelő új szoftver fut, a pénztárgép menüjébe is be kell jegyezni a szüneteltetés megkezdését és annak várható folytatását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5192
18 Határozott idejű munkaviszony felmondása
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkaviszony esetén a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső okra hivatkozhat a munkáltató mint megszüntetési okra. Ebben az esetben az Mt. szabályai szerinti felmondási idő jár a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5191
19 Csökkentett munkabér a járvány idején
Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Mt. szabályaitól megállapodással való eltérés lehetőségét, az sem kizárt, hogy a felek csökkentett munkabérben, juttatásokban állapodjanak meg, illetve munkaszerződés- (kinevezés-) módosítással részmunkaidő kikötése is lehetséges, akár átmeneti, határozott időre is.Ugyanakkor fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el, azt csak a munkavállaló igényelhet, illetve természetesen a veszélyhelyzetre tekintettel a felek megegyezhetnek ebben is. Fontos, hogy - a jelenlegi szabályok szerint - a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A pénzügyminiszter úr előzetes bejelentése szerint a kormány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5189
20 Munkavédelmi szabályok a home office-ban
Kérdés: Home office elrendelése, illetve biztosítása esetén vannak-e munkavédelmi kötelezettségei a munkáltatónak? Köteles-e a munkavégzés helyszínét megtekinteni, felmérni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavégzést. Jelen esetben az otthoni munkavégzés tulajdonképpen egy eltérő munkavégzési helyen történő munkavégzést jelent. Hozzá kell tenni, hogy a home office nem feltétlen csak otthoni munkavégzést jelenthet, ha a munkáltató nem köti ki a munkavégzés helyét, az akár máshol is lehet, bár jelenleg valóban a legjellemzőbb az otthoni vagy legalábbis a tartózkodási helyen történő munkavégzés.Munkavédelmi oldalról szintén nincs szabályozva a home office, csupán a távmunkavégzésre vannak előírások. Azzal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5188
21 Munkaidőkeret alkalmazása
Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jogviszony tekintetében, azonban az Mt. 94. §-a ezek között nem szerepel.A kormányrendelet szintén nem tartalmaz olyan szabályt, miszerint ezt ne lehetne alkalmazni a közalkalmazottakra. Tehát ezen szabályt közalkalmazottaknál is alkalmazni lehet.A keretet a kormányrendelet hatálya alatt, vagyis a járvány miatti veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt lehet elrendelni. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az ezen időszak alatt elrendelt munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet későbbi megszűnése nem érinti.A napi, heti maximális munkaidő, a napi és a heti pihenőidő, pihenőnap szabályaitól ugyanakkor továbbra sem lehet eltérni.A munkavállaló hozzájárulásával akár már eddig is elrendelhető lett volna hosszabb munkaidőkeret, eltérve az Mt. szabályaitól a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szabálya alapján, miszerint a felek megállapodással az Mt. szabályaitól eltérhetnek. Jelen új rendelkezés az egyoldalú elrendelés lehetőségét biztosítja a munkáltató számára. Ugyanakkor ez a jog jelenleg sem korlátlan, mivel véleményünk szerint az Mt. alapelveit továbbra is figyelembe kell venni, másrészt továbbra is tekintettel kell lenni az egyes munkavállalói csoportokat (pl. várandós nők) védő szabályokra. A munkáltató a teljesítés egyoldalú meghatározása során köteles figyelembe venni a méltányos mérlegelés elvét, azaz a munkavállalóra nézve a hosszabb tartamú munkaidőkeret elrendelése nem jelenthet aránytalan hátrányt.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5187
22 Járvány ideje alatti leállás
Kérdés: Amennyiben a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak a járványhelyzet miatt, kell-e fizetnie állásidőt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár történik, a munkavállaló részére nem jár állásidő, illetve állásidőre járó juttatás.A járványügyi helyzet akkor minősül ilyennek, ha megállapítható az okozati összefüggés a járvány és a között, hogy a munkáltató nem tudja munkafeladattal ellátni a munkavállalót. Ez esetben tehát nem jár díjazás a munkavállalónak.Természetesen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5186
23 Munkáltatói felelősség járványhelyzetben
Kérdés: Milyen felelősséggel tartozhat a munkáltató, ha a munkavállaló munkát végez, és megfertőződik a koronavírussal?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár fennáll, és azt bizonyítani tudja.Ezek a következők:- a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,- ezzel a körülménnyel nem kellett számolnia, és- nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.A koronavírus miatti járvány elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül, és ezzel előre nem is számolhatott a munkáltató. Ezen túl azonban a munkáltatónak azt is bizonyítania kell, hogy mindent megtett azért, hogy a kárt elkerülje vagy elhárítsa, azaz minden elvárhatót megtett az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Ezért célszerű pandémiás intézkedési tervet készíteni, és az abban foglaltakat be is tartani. Minden olyan lépést meg kell tenni, ami adott körülmények között elvárhatóan megtehető a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5185
24 Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az előzőek szerinti, szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. §-ának (2) és (3) bekezdései szerint jár el, azaz letiltások tekintetében a következők szerint. Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdőnapjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5183
25 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elhalasztása
Kérdés: A koronavírus-járványra tekintettel hogyan kell eleget tenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kötelezettek. Ezt a nemzetgazdaság működőképességének megtartása és a járványügyi védekezés biztosíthatósága indokolja. Az új koronavírus által okozott veszélyhelyzet kihirdetését követően az intézkedés alól az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok jelentenek csak kivételt, amelyek esetében - a munkáltatóval való egyeztetést követően - e vizsgálatok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5182
26 Önkormányzat áfa-adóbevallása koronavírus-járvány alatt
Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 2021. február 25.Az éves bevallási kötelezettség az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó - alábbiakban felsorolt - szervezetekre terjed ki:a) a helyi önkormányzat,b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,c) a Mötv. és az Njt. szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,d) a térségi fejlesztési tanács, ése) az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5178
27 Üzlet bérleti díjának mérséklése
Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.A nem független felek meghatározását az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontjában találjuk. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;d) között a 6. § (5)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5176
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
28 Turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos változások
Kérdés: 1. A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek csökkentése érdekében Magyarország Kormánya számos intézkedést hozott. Ismereteim szerint az intézkedések a turizmusfejlesztési hozzájárulást is érintik, mégpedig a fizetési kötelezettséget. Mind az éttermi szolgáltatások, mind a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után fizetni kell turizmusfejlesztési hozzájárulást. Mindkét típusú szolgáltatás utáni fizetési kötelezettségre vonatkozik a könnyítés?
2. Két lakást adok ki rövid távra egy online felület segítségével, amelyekben elsősorban turisták szállnak meg, de más is igénybe veheti a szolgáltatást (az ingatlanokat nem adom bérbe hosszú távra). Ez is kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül? Ezt a tevékenységet magánszemélyként végzem, és nem adok például reggelit a vendégek számára, amit egy szálloda rendszerint biztosít. Nem csak a szállodák, hotelek, panziók nyújtanak kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár március 19-én lépett hatályba - idézett szabálya általánosságban, egységesen mentesít a Rendelet I.-ben meghatározott időszakra vonatkozóan a fizetési kötelezettség (valamint bevallási és hozzájárulás-megállapítási kötelezettség) alól, nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulást mely tevékenység - étkezőhelyi vendéglátás vagy kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, vagy mindkettő - után fizeti az arra kötelezett.A Rendelet II. - amely a kihirdetését követő napon, azaz 2020. március 24-én lépett hatályba - 2. §-a további részletszabályokat állapít meg a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban.A Rendelet II. 2. §-a kimondja, hogy "annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulásta) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közöttiidőszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie".2. A második kérdés kapcsán azt kell meghatározni, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában mit tekintünk kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak. Mivel az Áfa-tv. nem tartalmaz definíciót a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozóan, a meghatározásban a NAV által közzétett "A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalma az általános forgalmi adó rendszerében" című, 2009/62. számú Adózási kérdés nyújt segítséget.Az Adózási kérdés kimondja, hogy az Áfa-tv. "nem támaszkodik az általános adózási szabályoktól eltérő megítélés alá tartozó ügyletek tartalmának körülírásakor a Központi Statisztikai Hivatal nómenklatúráira. Az áfabeli megítéléskor irreleváns továbbá az is, hogy más - hazai vagy közösségi - jogi rendelkezések milyen tartalmi és egyéb ismérvekkel határolják el az egyes tevékenységeket.Fentiek alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a Héa-irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen:- a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;- üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe);- a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5163
29 Új időpontban rendezett szakmai előadás
Kérdés: Intézményünk szakmai előadást hirdetett, amelyre a számlákat már kiküldtük. Az előadást a koronavírus-járvány miatt le kellett mondanunk. A résztvevőket tájékoztattuk az új időpontról. Van olyan, aki elfogadta az új időpontot, van, aki lemondta az előadást. Milyen számlát kell kiállítani a két esetben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ellenértéket teljes egészében beszedték előre, és ismert volt az előadás dátuma mint teljesítési időpont, akkor kiállíthattak olyan számlát, amely előlegszámla és egyben végszámla is, és szerepeltették rajta a teljesítési időpontot. Ha a vevő az új időpontot elfogadta, akkor az ilyen számlán a teljesítési időpontot módosítani kell számlával egy tekintet alá eső okirattal. A módosítást pénzmozgás nem kíséri. A módosító számla miatt egyik félnek sem keletkezik önellenőrzési vagy adóbevallást módosító kötelezettsége. Amennyiben a partner az új időpontot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5162
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
30 Meghiúsult termékbeszerzés
Kérdés: Terméket rendeltünk a Közösség más tagállamából. Az előleget átutaltuk euróban, de a szállítást a koronavírus-járvány miatt bizonytalan ideig nem tudja a partner teljesíteni. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az áfabevallásban hogyan kell ezt rendeznünk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár előleget fizettek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, vagyis az áfabevallásban és az összesítő adatszolgáltatásban sem szerepeltetik ezt a tételt. A teljes - előleget is tartalmazó - ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, ha számla nem érkezik meg, akkor legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5161
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
31 Meghiúsult színházi szolgáltatás
Kérdés: Intézményünk meghívott egy másik európai uniós tagállami színházat magyarországi fel-lépésre, de a koronavírus-járvány miatt az előadás elmarad. Az előleget átutaltuk euróban. Hogyan kell ezt rendezni az áfabevallásban? A külföldi partnertől milyen számlát kell kapnunk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár adó arányos összegét is tartalmazza. Vagyis ez esetben az előleg összegére rá kell számítani az adót. A külföldi színház áfát nem tartalmazó számlát bocsátott ki az előlegről. Intézményüknek az előleg összegét az előlegszámla teljesítési időpontja szerinti áfabevallásban fizetendő adóként kell szerepeltetni. Amennyiben az előadást belépőjegyesen hirdették meg, akkor az előleg után bevallott áfát ugyanabban az adóelszámolási időszakban levonásba is helyezhetik. Az árfolyamot az adófizetés keletkezésekori belföldi hitelintézet devizaeladási árfolyamán, vagy ha választották az MNB-árfolyamot, akkor az MNB-árfolyammal kell átszámítani.A partnernek az előlegszámlát az előadás elmaradása miatt sztornózni kell. A sztornószámla teljesítési időpontja és árfolyama ugyanaz lesz, mint az eredeti számláé. A sztornószámla miatt nem keletkezhet árfolyam-különbözet. A sztornószámla miatt nem kell önellenőrzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5160
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
32 A koronavírus-járvány okán kérhető adófizetési kedvezmény
Kérdés: Strandot és uszodát üzemeltető önkormányzati nonprofit gazdasági társaság vagyunk. A koronavírus-járvány miatt jelentős bevételki-esésünk van, illetve további bevételkiesés várható a következő hónapokban. Kérhetünk-e adókedvezményt, mérséklést vagy halasztást, ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár NAV-nál a fizetési könnyítésre irányuló kérelmet. Az eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla). Személyes illetékmentességet csak a közhasznú és kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok élveznek.A fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombináció-ját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. A jelenlegi helyzetben sem engedélyezhető fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont fizetési kötelezettségekre (szja, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék) és a beszedett adókra (idegenforgalmi adó).Automatikus részletfizetési kérelem akkor érvényesíthető, ha az adózó szerepel a megbízható adózói adatbázisban. A megbízható adózó elektronikusan előterjesztett kérelmére az adóhatóság- a felróhatóság és a fizetési nehézség fennállásának, illetve átmeneti jellegének vizsgálata nélkül,- az Art. hatálya alá tartozó adónemeken fennálló, nettó módon számított legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozásra,- a kifizető által magánszemélytől levont adó- és járulék-kötelezettségek kivételével,- évente[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5159
33 Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek
Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár lehetősége a munkáltatónak, illetve megtehet minden olyan intézkedést, amelyet a Munka Törvénykönyve és a munkavédelmi jogszabályok egyébként is biztosítanak számára, természetesen a munkajogi alapelvek (egyenlő bánásmód, személyiségi jogok tiszteletben tartása stb.) figyelembevételével. Megjegyezzük, hogy a munkavállalót is terheli az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, a munkaviszonyban kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Egy esetleges járványügyi helyzetben ez olyan kötelezettségeket is róhat a felekre, amelyek egyébként nem bírnak relevanciával a munkaviszony körében. Idetartozhat például a munkáltató tájékoztatása arról, ha a munkavállaló járványügyileg érintett helyre utazik, vagy onnan tér haza.Véleményünk szerint tehát a munkáltató felhívhatja arra a munkavállalóit, hogy azok adjanak tájékoztatást arról, ha járványügyi szempontból kiemelt területről érkeznek haza. Más kérdés, hogy a tájékoztatás elmaradásáért szankció kiszabása munkajogilag kérdéses lehet, bár ez függ az aktuális járvány-ügyi helyzettől is. Mindazonáltal a felelősségteljes gondolkodásra történő felhívás a munkavállalók irányába biztosan hasznos.Megtehet továbbá a munkáltató minden olyan intézkedést, amit a veszélyhelyzeti kormányrendeletek biztosítanak, lehetővé tesznek. A közszféra munkavállalóit érintő jelenlegi, egyik veszélyhelyzeti intézkedés, hogy nem utazhatnak külföldre (illetve csak az ágazati miniszter külön engedélyével) az egészségügyi dolgozók, a hivatásos, szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a NAV-törvény szerint foglalkoztatottak és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti kormánytisztviselők. A minisztériumok esetében külföldi kiküldetés elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor. Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló járványügyi szempontból kockázatos térségből tér haza? Mindaddig, amíg az egészségügyi államigazgatási szervek mást nem rendelnek el, a munkáltató az Mt. által biztosított lehetőségekkel élhet. Így a munkáltató szabadságot rendelhet el a munkavállaló részére, ha az valóban indokolt. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell az Mt. szerint, azonban egy ilyen helyzetben, körültekintő mérle-gelés mellett az ezen belül történő szabadság kiadása tekintetében is együttműködés várható el a munkavállaló részéről. Célszerűnek tűnik, ha a munkáltató előzetes tájékoztatást ad ki arról, hogy pontosan milyen esetekben fog adott térségből (mely adott esetben, a járványügyi helyzet fokozódása esetén nem csak külföld lehet) visszatérők esetében a szabadság elrendelésével élni, és milyen mértében.Az eseti otthoni munkavégzés (home office) jó lehetőség lehet mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára, amennyiben erre lehetőséget ad a munkakör. A kérdés az lehet, hogy a munkáltató köteles-e ilyen lehetőséget biztosítani például szabadság helyett a munkavállalónak, ha az a munkavállaló számára előnyösebb, és a munkavállaló azt preferálná. Ennek mérlegelése az eset összes körülményének ismeretében lehetséges (munkakör jellege, feladatok teljesítésének ellenőrizhetősége, egyébként is alkalmaz-e az adott munkakörben ilyet a munkáltató, technikai feltételek rendelkezésre állása, illetve annak biztosítása milyen terhet ró a munkáltatóra, a munkavállaló személyes körülményei stb.). Tekinthető-e állásidőként az, ha a munkáltató amiatt nem tudja, akarja átmenetileg foglalkoztatni a munkavállalót, mert az valamely járványügyileg kockázatos térségből tért vissza, ugyanakkor nem esik a jogszabályok szerinti kötelező karantén hatálya alá? Állásidőről akkor beszélünk, ha a munkáltató nem tud eleget tenni valamely okból a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben. Ennek kapcsán több kérdés is felmerül. Először is, hogy az adott helyzetben vajon a munkavállaló nem tud eleget tenni a munkavégzési kötelezettségének, vagy a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót. Tehát a kérdés, hogy az akadályoztatás kinek az oldalán áll fenn. Ez megítélésünk szerint az eset összes körülménye alapján, egyedileg ítélhető csak meg. A másik kérdés, hogy vajon jár-e díjazás a munkavállaló részére. Ugyanis az állásidőre járó díjazás (mely alapbérből és - bérpótlékra való jogosultság esetén - pótlék részből áll) nem illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató oldalán az akadály valamely elháríthatatlan külső ok következtében lépett fel. A bírói gyakorlat korábban azt vizsgálta - megjegyezzük, nem járványügyi helyzet kapcsán -, hogy a munkáltatónak van-e ráhatása az adott körülményre, pl. a munkaszervezés alakításával, megváltoztatásával, az adott helyzetben általában elvárható magatartás mellett a munkáltató el tudja-e hárítani az okot. Megítélésünk szerint több szempont mérlegelendő: van-e bármilyen munkaszervezési lehetőség, hogy a foglalkoztatás biztosítható legyen; ha a foglalkoztatás nem biztosítható, van-e bármilyen más, díjazás melletti lehetőség a munkavégzés alóli mentesítésre; van-e helye járványügyi elkülönítésnek az aktuális járványügyi intézkedések, iránymutatások mellett; munkáltatói vagy saját érdekből utazott a kritikus területre a munkavállaló. Az állásidő díjazás nélküli alkalmazása tehát különös megfontolást igényel.A munkáltató természetesen úgy is rendelkezhet egyoldalúan, hogy mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, díjazás (távolléti díj) fizetése mellett. Mikor lehet szó keresőképtelenségről? Keresőképtelen - többek között -, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, és az is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.Amennyiben tehát a munkavállaló részére hatóságilag rendelnek el karantént, vagy például járványügyi zárlat miatt (pl. zárlat alatt reked valamely térségben) nem tud a munkahelyén megjelenni, keresőképtelennek minősül.A vészhelyzeti kormányrendeleti rendelkezés szerint jelenleg az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről érkező magyar állampolgároka) a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5145
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,