109. Költségvetési Levelek / 2009. február 24.
TARTALOM

Amennyiben dolgozónk munkába járás költségtérítése címén kapja a 9 Ft/km térítést, keletkezik-e az új szabályok alapján 2009-től nála vagy intézményünknél cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amennyiben ilyen formában megtérítjük a munkába járás költségeit, kell-e ehhez kiküldetési rendelvény?

Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?

Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?

Köztisztviselőink részére havonta egy világcég által forgalmazott ebédcsekket adunk 12 000 Ft értékben. A csekken fel van tüntetve, hogy kizárólag étkezőhelyi vendéglátást, munkahelyi étkeztetést, közétkeztetést biztosító szolgáltatónál használható fel. Szükséges-e valamilyen számla becsatolása is ahhoz a dolgozó részéről, hogy az így juttatott csekket hol használta fel, vagy a fenti ebédcsekk eleve adómentes juttatás?

Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét – ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?

A cég dolgozója hivatalos külföldi úton (konferencián) vett részt. Kérdésem, a külföldi szállodai számlán feltüntetett áfa visszaigényelhető-e? Ha igen, azt az áfabevallásban hol kell feltüntetni?

Magánszemély hivatali útra használja autóját. A munkáltató 9 forint helyett 25 forintot fizet kilométerenként a kiküldetési rendelvény szerinti kilométer-távolság után. A dolgozónak továbbra is az Szja-tv. szerinti adóköteles jövedelme keletkezik 16 Ft/km (25-9 Ft/km) után, a kiküldetési rendelvény szerinti kilométer-távolság után. 2009. február 1-jétől, az új szabályok hatálybalépésétől keletkezik-e a magánszemélynek emiatt cégautóadó-fizetési kötelezettsége?

A prémiumévek programban részt vevő pedagógus a munkaidején túl – amennyiben vállalja – beosztható-e helyettesítésre külön díjazás fejében?

Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényből 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a tizenharmadik havi illetményre vonatkozó szabályokat. Hogyan kell rendezni a 2008. évi kifizetésekkel kapcsolatos elszámolást?

Főállású polgármesternek jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?

Intézményünk vásárolt egy Pen Drive-ot, amelyre 5 év garanciát kaptunk. A cég jogutód nélkül, végrehajtás miatt megszűnt. Hogyan lehet érvényesíteni a garanciát?

Óvodánkba járó 4 éves "tojásérzékeny" gyermek részére kötelesek vagyunk-e biztosítani a különleges étrendet, amennyiben a konyhánk technikai, személyzeti feltételei erre nem megfelelőek? Az édesanya GYES-en van a másik gyermekkel. Jelenleg a gyermek délelőtt az óvodában van, az ebédet otthon fogyasztja.

Egyik pedagógusunk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (utolsó 4 hónapját tölti – munkavégzés alól fel van mentve). Saját vállalkozói igazolvánnyal, számlaadás mellett végezhet-e óraadást saját munkáltatójánál a felmentési átlagbéres időszaka alatt?

2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

A 2221. kérdésre adott válasz foglalkozik a részben önálló intézmények adószámának lehetőségével. Mi már többször próbálkoztunk önálló adószámot kérni a részben önálló intézményeinknek, de mindig elutasító választ kaptunk. A gond az volt, hogy egy számlaszáma lehet az intézményeknek, ezért ehhez csak egy adószámot tudnak hozzárendelni. Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy hol, milyen módon kezdjük el az eljárást!

Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?

A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?

Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!