380. Költségvetési Levelek / 2025. november 25.
TARTALOM

Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?

Bentlakásos szociális otthon vagyunk. Az ellátottjaink részére felírt gyógyszereket, illetve pelenkát a gyógyszertár és a szállító az intézmény nevére számlázza ki hó végén, részletezve, hogy melyik ellátott milyen gyógyszert, illetve mennyi pelenkát kapott az adott hónapban. Az intézmény az ellátottak gyógyszer- és pelenkaköltségeit tartalmazó számlát bruttó összegben könyveli a K311-es rovatra (nem osztjuk szét alapra és áfára). A mellékelt részletező alapján kiszámlázzuk alanyi adómentesen az ellátottaknak a havi fizetnivalót. Az ellátott által kifizetett számla összegét szintén a K311-re könyveljük, csak ellentétesen, azaz negatív kiadásként. Megfelelő-e ez az eljárás, ha pedig nem megfelelő, akkor pontosan hogyan kellene eljárni, hova és milyen módon kellene könyvelni a gyógyszert és pelenkát tartalmazó szállítói számlákat, illetve a vevői számlákat és az abból érkező bevételeket?

Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?

Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória.
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez?
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy: „Három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.

Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?

Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A vagyonkezelésbe kapott telek egy részét az önkormányzat elvonta a vagyonkezelésből. A bruttó érték kivezetése a 412 vagy a 842 pénzügyi főkönyvön a helyes?

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?

Közoktatási intézményünk iskolabútorokat kapott harmadik országból. Az importáfát megfizettük a NAV vámletéti számlára. A bútorok után nincs áfalevonási jogosultságunk. Hogyan kell könyvelni a megfizetett importáfát ebben az esetben?

A helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottság egyik tagja nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe (NYES). A jogszabály szerint nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet NYES mellett. A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja jövedelemnek számít, vagy sem?

Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?

Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?

Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?

Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?

Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?

Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)

Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?

Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.

Önkormányzatunk alkalmazottjának három gyermeke született. Az első 1988-ban, a második 1990-ben, a harmadik pedig 1992-ben, aki sajnos egy évet követően elhunyt. A jelenlegi szabályozás szerint az a nő is jogosult a három gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességére, aki olyan gyermek után is rendelkezett családi pótlékra jogosultsággal, amelynek megszűnése a gyermek halála miatt következett be. A magánszemély jogosult-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?

Költségvetési szervünk dolgozója már év közben szeretné érvényesíteni a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, mivel jelenleg három kiskorú gyermeke van. Mit kell beadnia ahhoz, hogy megkapja a kedvezményt?

Önkormányzatunk alkalmazottja a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét szeretné igénybe venni, megfelel a törvényi feltételeknek. Ha a gyermekek már felnőttek, és az édesanya nem tudja mindhárom gyermek adóazonosító jelét, akkor hogyan vehető igénybe a kedvezmény? Az elektronikus felületen már elkezdte a magánszemély kitölteni az űrlapot, de hiányosan (adóazonosító nélkül) nem szeretné beküldeni.

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?

Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.

Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?

Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?

Önkormányzatunk alkalmazottjának két gyermeke van. Az édesanya és a két gyermek állandó lakcíme azonos, illetve van egy ideiglenes lakcímük is. Az édesapa ideiglenes lakcíme megegyezik az édesanya és a két gyermek állandó lakcímével. A családi pótlékot az édesanya kapja a két gyermek után, melynek felét odaadja az édesapának. Tehát nem váltak el, de életvitelszerűen a két szülő nem él együtt, felváltva gondozzák gyermekeiket, egymás közti megállapodás alapján, de a családi pótlékra teljes mértékben az édesanya jogosult. Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti-e a családi kedvezményt év közben úgy, hogy az édesanya az egyik gyermek után és az édesapa a másik gyermek után? Ha igen, akkor mennyi kedvezményt érvényesíthet az édesapa és mennyit az édesanya?

Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?

Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?

Önkormányzati társulásunk kedvezményezettként részt vesz a Versenyképes Járások Programban. Támogatott tevékenységek között van közbiztonsági fejlesztés, egészségügyi fejlesztés és ifjúsági programszervezés. A megvalósítás kiadásainak könyvelése során milyen kormányzati funkciót lenne célszerű használni?

Költségvetési intézményünk a Hévízi Rehabilitációs Intézetben biztosít kéthetes gyógykezelést néhány dolgozója részére, akik csak orvosi javaslattal vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatás díját intézményünk fizeti. Ezen díj számviteli elszámolásában kérnék segítséget, milyen rovaton kerüljön elszámolásra, és amennyiben ez személyi juttatást érint, fennáll-e adófizetési kötelezettség?

Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?

Önkormányzatunk közvilágítási hálózatot épített ki, mely a következő létesítményeket foglalja magában: elektromos vezetékek föld-árokban történő elhelyezése, beton lámpaoszlopok állítása, illetve a lámpaoszlopokon lámpatestek elhelyezése. A lámpatesteket időközönként cserélni kell.
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?

Egyik költségvetési intézményünk a kialakított visszaélés-bejelentési rendszert egy külső szakértő segítségével valósítja meg, nem informatikai rendszeren keresztül. A partner számlát bocsát ki a tevékenységéről. A „nem informatikai rendszerben” végzett visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését, fenntartását a K336 vagy a K337 rovatokon kell elszámolni?

Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?

Önkormányzati hivatalunk a település lakói számára szűrőbusz által nyújtott szolgáltatást rendelt (közel 50-féle átfogó szűrővizsgálatot biztosítottunk ingyenesen). A szolgáltatási költséget milyen COFOG-ra szükséges könyvelni?

A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?