377. Költségvetési Levelek / 2025. szeptember 23.
TARTALOM

Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

A színházi díszleteket külső vállalkozó gyártja. A számlán munkadíj és anyagköltség szerepel. Előfordul olyan eset is, hogy a színház biztosítja az anyagot régebbi, már nem játszott darabokból, így csak munkadíj merül fel. Ezek a díszletek jó esetben több évig szolgálják a tevékenységet, de olyan is előfordult már, hogy pár hónapig játszották csak a darabot. Az eddigi gyakorlatunk az volt, hogy a készletek közé felvettük a díszletet, ha átalakították, akkor kivezettük. De mivel elég gyakoriak az átalakítások, és általában több, korábbi díszletet is felhasználnak, ezért a könyvelésénél azon gondolkodunk, hogy elegendő lenne csak szakmai anyagra könyvelni. Kérjük, mutassák be a helyes eljárást!

Önkormányzatunk ajándékba kapott magánszemélytől egy személygépjárművet. Cégautóadó-fizetésre kötelezettek leszünk? Az önkormányzat olyan személyt kérne fel a személygépjármű vezetésére, akinek semmilyen jogviszonya nincs az önkormányzattal szemben (nem alkalmazott, nem tisztségviselő, nem intézményvezető). Milyen formában tudja az önkormányzat a személygépjármű vezetését ezzel a személlyel megoldani?

Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?

Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?

Hivatalunk gépjárműparkja (kulcsos gépjárművek) tekintetében a Pátria Nyomda által gyártott szigorú számadású menetlevelet használja (D. Gépjármű 31. r. sz.). Jogi szakterületünk kifogásolta, hogy ez nem felel meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdésében leírt követelményeknek, mely szerint:
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?

Az önkormányzat a falunapra egy szerbiai székhelyű zenekar fellépését rendelte meg. A zenekarnak nincs magyar adószáma. A rendezvény helyszíne Magyarország. A zenekar euróban állítja ki a számlát (nem előlegszámla készül). A rendezvény időpontja augusztusban volt, a fellépés díját előre kellett kifizetni júliusban. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat mint a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az általános forgalmi adó megfizetésére? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, és milyen árfolyamot kell alkalmazni az adókötelezettség megállapítása során?

Köztisztviselői jogviszonynál a jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámítható-e az 1978. 09. 01. – 1990. 04. 30-ig a Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információfeldolgozási Intézetnél eltöltött munkaviszony?

Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?

Az önkormányzat kulturális intézménye gasztronómiai fesztivált rendez. A fesztiválon magánszemélyek, egyesületek, civil szervezetek főzőversenyen vetélkednek. Az elkészített ételt árusítani szeretnék a rendezvényre kilátogató vendégeknek. Milyen feltételekkel árusíthatnak? Értékesíthetik-e az elkészített ételt?

Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Igazságszolgáltatással foglalkozó költségvetési szervünk tevékenységének elősegítése érdekében közreműködőket vesz igénybe. Áfakörbe tartozó kirendelt védők, szakértők részére megállapított költségekre (pl.: útiköltség, parkolási díj, postaköltség) szükséges-e az áfát rászámolni, vagy a felmerült költségből visszaszámítandó a nettó érték? Saját gépkocsi használatakor (megtett út×NAV fogyasztási norma×NAV üzemanyagár) megállapított útiköltség-térítés esetén hogyan szükséges a költséget megállapítani? A kiszámított összeg bruttóként térítendő, és ebből számítandó vissza az áfa, vagy ez egy nettó összegként értelmezhető, és ezenfelül szükséges még áfát felszámítani? A védő, szakértő által benyújtott számlában a költséget milyen áfakulccsal szükséges feltüntetni?

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Önkormányzatunk ingatlant értékesít. Az épület régi, adómentességet választottunk. (Az önkormányzat áfaalany.) Az önkormányzatnak az ingatlanértékesítésből származó bevétel után van más fizetési kötelezettsége?

Önkormányzatunk közúti balesetben megsérült helyi lakosok számára gyűjtést szervezett. A gyűjtés nyilvánosan meg van hirdetve (honlapon és közösségi oldalon). A magánszemélyektől átutalás formában érkeznek az adományok egy elkülönített számlára. A közlemény rovatban feltüntetésre kerülnek a sérült személyek nevei, amely alapján beazonosítható, hogy kinek szánják az adományt. Ezeket az adományokat az önkormányzat tovább fogja utalni a balesetben érintettek részére. Hogyan történik ezeknek a tételeknek a könyvelése?

Ha egy munkahelyi ülésre péksüteményeket rendelünk, akkor a számlán szereplő szállítás is K123 vagy K337? Ha a megbeszélés egy étteremben zajlik, akkor a kiszámlázott felszolgálói díjat (szervizdíj) is K123-ra vagy K337-re könyveljük?

Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?

Településünk néhai lakója a mi településünkön hunyt el. A szolgáltató az önkormányzatunk nevére állította ki a temetés költségeiről szóló számlát. A hatósági iroda határozatban rendelkezett az elhunyt közköltségen történő eltemetéséről és az érintett számla kifizetéséről. Ebben az esetben mi tekinthető alapbizonylatnak, a határozatot vagy a számlát kell könyvelni? A határozatot a K48-as rovatra könyvelnénk, a számlát pedig a K337-es rovatra. Kérjük a közköltségen történő eltemetés mint gazdasági esemény helyes könyvelését és bizonylatainak a meghatározását!

Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?

Adott egy óvoda-bölcsőde többcélú intézmény, ahol a bölcsődei részben feladatokat ellátó pedagógus (tanár) és kisgyermeknevelő végzettségű dolgozó van kinevezve magasabb vezetőnek (intézményvezetőnek) az intézmény élére. Pedagógus végzettsége miatt a Púétv. szerint van besorolva. Az óvodai egységben ezért van egy óvodapedagógus végzettségű szakmai vezető, aki felügyeli az óvodai szakmai munkát, és egyben az óvodai intézményegység vezetője is. A teljesítményértékelést az óvodán belül kinek kell elvégezni? Eddig a magasabb vezető értékelte az óvónőket, és őt a fenntartó (polgármester). Bár a magasabb vezető egy bölcsődében foglalkoztatott pedagógus, akire alapesetben nem vonatkozik a teljesítményértékelés, de mégiscsak óvodavezető is egyben. Elegendő lett volna, hogy a szakmai vezető (intézményegység-vezető) értékelje az óvónőket és a magasabb vezető az intézményegység-vezetőt?

Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?

Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?

Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?

Közszolgálati jogviszonyban álló személy fizetés nélküli szabadságon van gyermek gondozása céljából. Közös megegyezéssel történő megszüntetést szeretne kezdeményezni munkáltatója felé. Ha nem létesít újabb közszolgálati jogviszonyt, akkor ugyanúgy megválthatjuk-e a 40. napon a benn maradt szabadságát közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén?

Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Önkormányzatunk építményi jogot értékesít. Ingatlan értékesítésekor nem vagyunk áfakörösek, csak szolgáltatásnál. Az építményi jog értékesítése felhalmozási bevételnek számít?

Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?

Közalkalmazotti jogviszonyban hat hónapos határozott idejű jogviszony 2025. 09. 30-án letelik. 3 hónapra is lehet kötni határozott idejű jogviszonyt, vagy hat hónapra lehet kötni 2025. 10. 01. kezdettel?

Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?

Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Önkormányzatunk alkalmazottja ingatlant ad bérbe. A jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolást választotta. Az építményadót el lehet-e számolni költségként, ha igen, milyen esetben? Az építményadóról szóló határozatban az áll, hogy azért kell fizetni, mert a tulajdonos nem lakik állandó lakóhelyként a lakásban.

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?

Önkormányzatunk előző évekről áthúzódó közüzemi tartozásait faktoringcég vette át, és küldte meg a fennálló követelést, amit egy összegben kell rendezni a cég felé. Mellékletben közölték a tartozáshoz kapcsolódó számlák adatait (számla sorszáma, összege), de nem egyezik meg a tőke összege a kapcsolódó számlák összegével. A rendezetlen közüzemi számlák a nyilvántartásunkban kötelezettségvállalásként szerepelnek, a hozzájuk kapcsolódó számlák is rögzítve vannak. Hogyan kell könyvelni a faktoringcég felé kifizetett tartozást? Előző évről áthúzódó közüzemi díjként könyvelendő-e, ami a számlák összevezetésével elvégezhető, vagy önálló kötelezettségvállalás lesz a faktoringcég követelése? Utóbbi esetben hogyan történik az elszámolása, milyen rovatra könyvelendő, és mi a teendő a rendszerben rögzített közüzemi számlákkal?

Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.