Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

adásvétel Ingatlancsere elszámolása
Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?
Megjelent a Költségvetési Levelek 291. számában (2020. május 12.), 5196. kérdésszám alatt
adatkezelés
adatszolgáltatás
adó-visszaigénylési jog Tárgyi eszköz jogcímen történő áfa-visszaigénylés
2003-tól hogyan változtak a tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa visszaigénylésére vonatkozó szabályok?
Megjelent a Költségvetési Levelek 17. számában (2003. szeptember 16.), 440. kérdésszám alatt
adóalanyiság
adóalap
adóalap-kiegészítés Adóalap-kiegészítés 2012. évi alkalmazása
2012-ben terheli-e nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalót a munkáltatójához, ha a tőle származó éves jövedelme várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot? A munkavállalónak kell-e nyilatkozatot adnia abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várhatóan nem éri el a 2 millió 424 ezer forintot?
Megjelent a Költségvetési Levelek 161. számában (2012. március 20.), 3116. kérdésszám alatt
adóazonosító szám
adóbevallás
adóelőleg
adófizetés halasztása
adóhatósági ellenőrzés
adóhiány Adóhiány esedékessége
Az adóhatóság elsőfokú határozata szja- és áfaadóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az szja-megállapítást elfogadjuk, bár nem tudjuk jelenleg befizetni, az áfahiányt azonban - a bírsággal és a pótlékkal együtt - megfellebbeztük. Lehet-e ilyenkor fizetési halasztást kérni a személyi jövedelemadóra?
Megjelent a Költségvetési Levelek 78. számában (2007. május 2.), 1682. kérdésszám alatt
adóigazolás Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések
A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?
Megjelent a Költségvetési Levelek 108. számában (2009. február 3.), 2272. kérdésszám alatt
adójóváírás
adók módjára behajtandó köztartozások Szemétszállítási díj behajtása
A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Megjelent a Költségvetési Levelek 279. számában (2019. augusztus 6.), 5012. kérdésszám alatt
adókedvezmény
adólevonási jog
adomány
adómentes bevétel
adómentes értékesítés
adómentes juttatás
adómentesség
adónem Adónemek közötti átvezetés
Költségvetési intézményként működünk, áfakörbe tartozunk, a NAV-hoz havi bevallási kötelezettségünk van. Áfa-visszaigénylés esetén az összeget nem kérjük részünkre kiutalni a NAV-tól, hanem a különböző adónemekre, kötelezettségeinkre átvezetéseket kérünk. Ezek a rehabilitációs hozzájárulás, az önellenőrzési pótlék, a késedelmi pótlék és a bírság. Az átvezetések nem járnak pénzmozgással, így viszont nem tudjuk, hogyan kellene helyesen lekönyvelni, hogy a könyvelésünkben megjelenjenek ezek a tételek, és egyezzünk a NAV által biztosított folyószámla-kivonattal. Havonta, negyedévente, évente egyszer kell rendezni e tételeket?
Megjelent a Költségvetési Levelek 213. számában (2015. június 16.), 3973. kérdésszám alatt
adószám
adószám igénylése
adószám törlése Törölt adószám visszaállítása
Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Megjelent a Költségvetési Levelek 217. számában (2015. szeptember 22.), 4033. kérdésszám alatt
adószám-felfüggesztés
adószámos magánszemély
adótanácsadó Mérlegképes könyvelői, adótanácsadói képesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolása
A közalkalmazottak által betölthető munkaköröket a Kjt. fizetési osztályokba sorolja be. A 257/2000. Korm. rendelet a főkönyvelői munkakört az "F" fizetési osztályba sorolja be. Mérlegképes könyvelői, adótanácsadói képesítéssel, 29 éves szakmai gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt hová kell sorolni, mert a mérlegképes könyvelői képesítés felsőfokú szakképesítést ad, amely általában az "E" fizetési osztályba sorolható. A dr. Tálné dr. Molnár Erika által kiadott "Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a gyakorlatban KJT" című könyvben azonban a következő okfejtés található: "Az iskolai végzettség, képzettség alól a jogszabály alapján véglegesen mentesített közalkalmazottat a mentesített iskolai végzettség szerinti fizetési osztályba kell sorolni." Ez tehát azt jelenti, hogy például a 150/1992. Korm. rendelet 16. § szerint véglegesen mentesített és felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező gazdasági magasabb vezetőt az "F" fizetési osztályba kell besorolni annak ellenére, hogy az csak középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú tanfolyami képzettséggel rendelkezik. (10 éves szakmai gyakorlat mellett.)
Megjelent a Költségvetési Levelek 7. számában (2003. február 18.), 195. kérdésszám alatt
adótartozás
adóterhet nem viselő járandóság
adózás
áfa
áfa elszámolása
áfa kivételes visszaigénylése
áfa levonása
áfa megosztása arányosítással
áfaalanyiság
áfabevallás
áfakulcs
agrártámogatás Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások
Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
Megjelent a Költségvetési Levelek 185. számában (2013. szeptember 17.), 3521. kérdésszám alatt
ajándék
ajánlat Beszerzési szabályok
Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?
Megjelent a Költségvetési Levelek 285. számában (2019. december 17.), 5091. kérdésszám alatt
ajánlati biztosíték Ajánlati biztosíték elszámolása
Önkormányzatunk szeretné megvásárolni egy csődeljárás alatt álló cég ingatlanát. A felszámoló cég részére ajánlati biztosítékot fizettünk. Hogyan kell lekönyvelnünk az ajánlati biztosítékot?
Megjelent a Költségvetési Levelek 207. számában (2015. február 3.), 3881. kérdésszám alatt
akkreditált képzés
aktiválás
aláírás
alanyi adómentesség
alapítványi támogatás
alaptevékenység Óvodai főzőkonyha tevékenysége
A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
Megjelent a Költségvetési Levelek 292. számában (2020. június 2.), 5213. kérdésszám alatt
alaptőke Tőkevisszapótlás
Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Megjelent a Költségvetési Levelek 299. számában (2020. november 3.), 5309. kérdésszám alatt
alaptőke-leszállítás Önkormányzati tulajdonú kft. jegyzett tőkéjének leszállítása
Egy kft. önkormányzati tulajdonosa megvásárolta a nem önkormányzati tulajdonos társától annak tulajdonrészét, amely gazdasági eseménnyel a kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. lett. A vásárolt tulajdonrész nyilvántartási értéke 160 millió Ft, a jegyzett tőke 100 millió Ft volt, amely tovább növelte a kft. kimutatott veszteségének összegét. Az önkormányzat mint tulajdonos a kft. alaptőkéjét leszállította, amelynek okaként a "veszteségrendezés" jogcímet jelölte meg. A jegyzett tőke csökkentésének 90 millió Ft-os összegét a kft. tagi kölcsönnek minősítette. Mekkora lesz a nyilvántartási érték, illetve arányosan kell-e csökkenteni a jegyzett tőke és a nyilvántartási érték összegét? Hogyan kell könyvelni a fentebb leírt gazdasági eseményekből az önkormányzatot érintő, illetve a kft.-re vonatkozókat tételeket?
Megjelent a Költségvetési Levelek 161. számában (2012. március 20.), 3118. kérdésszám alatt
alapvizsga
alkalmassági vizsgálat Óvodai dolgozók foglalkozás- egészségügyi vizsgálata
Az óvodapedagódusoknak, illetve a segítőknek milyen kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni? Milyen pluszvizsgálatokra kell menni a konyhán dolgozóknak? Ezeket a vizsgálatokat köteles a munkavállaló kifizetni? Vagy mivel munkaalkalmassági vizsgálatok, ezeket a munkáltató köteles fizetni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 299. számában (2020. november 3.), 5321. kérdésszám alatt
Alkotmánybíróság Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban
Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Megjelent a Költségvetési Levelek 148. számában (2011. június 7.), 2916. kérdésszám alatt
államháztartási támogatás
alpolgármester
általános kiadások megosztása Az általános kiadások felosztása módszerének szabályozása a számviteli politikában
A számítógépes adatfeldolgozás dokumentációja részletesen tartalmazza az általános költségek felosztásának eljárását, módját, bizonylatait stb. A számviteli politikában ebben az esetben kell-e szabályozni az általános kiadások megosztásának módszerét?
Megjelent a Költségvetési Levelek 1. számában (2002. október 29.), 18. kérdésszám alatt
ambk Szemétszállítási díj behajtása
A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Megjelent a Költségvetési Levelek 279. számában (2019. augusztus 6.), 5012. kérdésszám alatt
apport
apport áfája
arányosítás
árat közvetlenül befolyásoló támogatás
árfolyam
árfolyam-különbözet
árfolyamveszteség
áruminta Áruminta minősítése
Gazdasági tevékenységünk végzése során árumintát szeretnénk vevőinknek átadni, az üzletkötés elősegítése céljából. Az áruminta átadása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet-e, úgy tudjuk, az Áfa-tv. az áruminta ingyenes átadása után nem ír elő adófizetési kötelezettséget. Mi minősül árumintának?
Megjelent a Költségvetési Levelek 133. számában (2010. július 20.), 2698. kérdésszám alatt
ASP-rendszer
ÁSZ-jelentés Kötelező könyvvizsgálat a helyi önkormányzatoknál
Milyen esetekben kötelesek a helyi önkormányzatok magánkönyvvizsgálót megbízni?
Megjelent a Költségvetési Levelek 2. számában (2002. november 12.), 49. kérdésszám alatt
átadott pénzeszköz
átalakulás
átfutó kiadások
áthelyezés
átlagbér Szavazatszámláló bizottság tagjainak járó szabadnapra jutó átlagbér megtérítése
A választási kiadások elszámolásával kapcsolatban szeretném a következő kérdést feltenni: A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő 5 napon belül igényelheti a HVI-től. A HVI ezeket a kifizetéseket többletköltség címén számolja el a TVI részére, amely ezt utólag megtéríti. A kistérségi társuláshoz tartozó költségvetési intézmény néhány dolgozója választott tag a szavazatszámláló bizottságokban. A jogszabály értelmében a HVI átutalja az intézmény által igényelt átlagbért. Milyen jogcímen számolja el a rovatrend szerint az intézmény az átlagbér megtérítését?
Megjelent a Költségvetési Levelek 205. számában (2014. december 16.), 3852. kérdésszám alatt
átlagkereset Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén
Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) - amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz -, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Megjelent a Költségvetési Levelek 134. számában (2010. augusztus 10.), 2708. kérdésszám alatt
átlátható szervezet
átláthatósági nyilatkozat
átmeneti segély
átminősítés Belterületbe vonás
Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?
Megjelent a Költségvetési Levelek 303. számában (2021. február 9.), 5385. kérdésszám alatt
átsorolás
átszervezés
átutalási megbízás
átváltás EU-s pályázat keretében külföldi pénznemben kiállított számla forintra történő átváltása
Önkormányzatunk EU-s pályázatot nyert. A szállítói számlák kiegyenlítése euróban történik. A számlák értékét könyveléskor milyen árfolyamon kell átszámítani forintra, a számlavezető pénzintézetünk vagy az MNB középárfolyamán?
Megjelent a Költségvetési Levelek 161. számában (2012. március 20.), 3119. kérdésszám alatt
átvétel követelés fejében Követelés fejében átvett tárgyi eszközök
Hogyan kell elszámolni és bizonylatolni a követelés fejében átvett kis és nagy értékű tárgyi eszközöket?
Megjelent a Költségvetési Levelek 14. számában (2003. július 15.), 356. kérdésszám alatt
átvett pénzeszközök
átvezetés
autópályadíj